A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. március 24. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Az ellenzéki erők számára korábban már bevált utat szeretné követné a legkisebb parlamenti párt, az LMP. A 2008-as szociális vagy három igenes, végül a kormány bukásához vezető népszavazáshoz hasonló sikert várnak saját kezdeményezésüktől. A jelenleg négy felvetésből álló kérdéssor az alkotmánybíróság engedélyével már rendelkezik, most az emberek felhatalmazására van szükség. A nélkülözhetetlen kétszázezer támogató aláírás azonban a gyűjtés félidejéhez érve igen távolinak tűnik. A pártvezetés által megcélzott háromszázötvenezer megszerzése pedig szinte lehetetlennek. A párt nem titkoltan a kormányzó erők munkájáról mondott véleménynek tekintené a referendumot. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a remélt reflektorfény helyett nem csúfos kudarcot eredményező öngólt rúgtak-e a népszavazás sürgetésével. A LMP kezdeményezésének részleteiről és hátteréről, remélt és várható eredményeiről olvashatunk a Heti Válasz legújabb számában. Az írás címe: Zöld utat kapnak?

Miközben a világ országainak és politikusainak túlnyomó többsége éppen igyekszik minél erőteljesebben elhatárolódni a szélsőséges Irántól, egy magyar párt egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki az iszlám állammal. A Jobbik által vezetett két magyar település a közelmúltban iráni városokkal lépett szövetségre. A párt prominensei pedig nyíltan és büszkén vállalják a közeledést. A Jobbik egyenesen az Európai Unió alternatívájaként tekint egy iráni közreműködéssel létrejövő turáni szövetségre. Hogy mi a magyarországi közeledés, illetve a pozitív iráni reakciók oka, arra a hetilap Turán és Tungsram címmel megjelent cikke keresi a választ.

Budapesten belül több olyan városrész is van, amely hosszú idő alatt fogalommá vált. Ha meghalljuk a nevét, nem csupán egy kerület vagy egyes épületek jutnak eszünkbe, hanem egy életérzés, egy mentalitás, egy külön világ. Ilyen fogalom Angyalföld is. A tizenharmadik kerület nagy részét elfoglaló terület megítélését ugyan nagyban meghatározza, hogy a rendszerváltás előtt kiemelkedő szerepet szánt neki a pártelit, de a legtöbbek számára mára egyre inkább mást jelent. Gyönyörű tájak, kiemelkedő személyek emlékezete, különleges épületek. Angyalföldinek lenni kicsit több mint budapestinek lenni. Ebbe a világba kalauzolja a héten a Heti Válasz olvasóit Csáji Attila képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Sétáján Az ígéret földje című írás segítségével kísérhetjük el.

A fővárosi Szent István-bazilika nem csak a katolikus hívők számára kiemelkedő jelentőségű építmény. A hazánkba látogató turisták egyik elsődleges célpontja is a különleges helyen álló, rendkívüli szépségű építmény. Kihagyhatatlan annak, aki képet akar kapni Budapestről. A bazilika most egy évforduló és az annak apropóján megnyílt kiállítás kapcsán került még inkább a figyelem középpontjába. Idén ünnepeljük Mindszenty József bíboros születésének százhuszadik évfordulóját. Az ünnepi esztendőben a megújult, kibővített kincstár várja a látogatókat. Valamint a majdnem száz méter magas, különleges panorámát kínáló kupola kilátója is. A Szent István-bazilika történetéről, a hit és az idegenforgalom viszonyáról, valamint a kiállítás részleteiről olvashatunk a hetilap Budapestről szóló időszakos rovatában.

Szomorú esemény árnyékolta be idén március tizenötödikei nemzeti ünnepünket. Egyszerre két nemzetet ért helyrehozhatatlan veszteség, amikor néhány nappal korábban leégett a felvidéki Krasznahorka vára. A nagy jelentőségű műemlék vesztét szerencsétlen baleset okozta, ám mindez jó alapot szolgáltatott az etnikai indulatok szítására. A szlovák kulturális miniszter azonnal megígérte a gyors és alapos rekonstrukciót. Más kérdés, hogy mindezt akkor tette, amikor már biztos volt, hogy nem marad pozíciójában. Krasznahorka tragédiájáról és a lehetséges folytatásról olvashatunk a legfrissebb Heti Válaszban, Vár állott címmel.

A közelmúltban különösen súlyos esemény irányította újra a figyelmet az Afganisztánban békefenntartó céllal szolgáló amerikai katonákra. Egy harmincnyolc éves őrmester látszólag minden ok nélkül kezdett ámokfutásba a támaszponthoz közeli településen. Tettének tizenhat afgán civil esett áldozatul. Tovább fokozza az értetlenséget, hogy miután végzett, visszament a bázisra és feladta magát. A tíz évvel ezelőtt kezdődött háborús konfliktus elején még sokak által üdvözölt amerikai hadsereggel szembeni ellenérzések egyre erősebbek. Ennek a kényszerű viszonynak pedig az sem tesz jót, hogy a katona minden bizonnyal hazájában kerül bíróság elé, és várhatóan elkerüli az afgánok által elvárt büntetést. Az esemény mindazonáltal pontosan mutatja, mennyire kiéleződött mára a helyzet Afganisztánban. A helyiek egyre kevésbé támogatják az amerikai jelenlétet, de a külföldi erők katonái is egyre nehezebben viselik az évek alatt felgyülemlett feszültséget. A HVG legújabb számában a vérengző Robert Bales őrmester életét és utolsó afganisztáni tettét állítja középpontba. Ezen keresztül kaphatunk képet a helyi viszonyokról, illetve a terrorizmus ellen egy évtizeddel korábban meghirdetett harc egészéről is. Az írás címe: Véres kezek.

Az Anonymus elnevezésű hackercsoportot az elmúlt hónapokban mindenki megismerte. A számítógépes bűnözőkből, vagy rendszer elleni lázadókból világszerte spontán szerveződő csoport nemrégiben hazánk ellen is intézett kisebb támadásokat. Többek között néhány órára még az Alaptörvényt is átírták az Alkotmánybíróság honlapján. Ennél természetesen jóval nagyobb visszhangot váltott ki korábban például az FBI szervere elleni támadás. A közelmúltban a legnagyobb, nyolcszázmillió felhasználóval rendelkező internetes közösségi oldal leállításával fenyegetőző Anonymus ezúttal még jelentősebb lépésre szánta el magát. A csoport az internet totális megbénítására készül. Kérdéses, hogy erre mennyi esélyük lehet, különösen most, amikor sorra tartóztatják le tagjaikat. Az Anonymus csoportról, valamint legújabb vállalkozásukról a HVG Hackerszüret című írása közöl részleteket.

Nem is olyan régen még sok politikus elítélte, esetleg túlzásnak tartotta a főként amerikai mintán alapuló mindennapos internetes szereplést. De technikai fejlődés hatásait ma már senki nem hagyhatja figyelmen kívül. Ha mégis azt teszi, lemarad. Minderre a legékesebben az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Barack Obama négy évvel ezelőtti választási győzelme mutatott rá. A szinte kizárólag az internetes megjelenésre és adománygyűjtésre alapozó Obama megkérdőjelezhetetlen sikert aratott. Az idei kampányban pedig már az előválasztások során is megkerülhetetlen a világháló szerepe. Magyarországon kicsit döcögősebben indultak be a hasonló kezdeményezések, ám ma már szinte elengedhetetlen, hogy egy vezető politikus rendszeres szereplője legyen a legnépszerűbb internetes fórumoknak. Hazánk miniszterelnöke például valamennyi fontosabb döntését az elsők között hozza nyilvánosságra a Facebook közösségi oldalon. Az internetről, mint a politika legújabb és legerősebb fegyveréről olvashatunk a közéleti hetilap héten megjelent számában. A cikk címe: Hálóba csavarodva.

Az öregedés, az időskor sokáig a legtöbbek számára csak negatív jelentést hordozott. Számos tevékenység végleges lezárását, a lehetőségek drasztikus beszűkülését. Szomorú folyamat ébresztette rá a fejlett világ társadalmait, hogy ez közel sem ilyen egyértelmű. A mára világosan kivehető, általánosan jellemző, elhúzódó népességcsökkenés egy új, különösen fogékony fogyasztói réteget teremtett. Az aktív idősek csoportját. Európa-szerte látható, hogy a nyugalomba vonult, életük aktívnak tartott szakaszát lezáró generációk nem nyugszanak bele a semmittevésbe. Új kihívásokat keresnek, az elmaradt élmények pótlását kezdik. Ezzel a korcsoporttal foglalkozik a héten a Figyelő Trend című rovata. Az összeállításban pozitív példákról és bővülő lehetőségekről is olvashatunk az időskort jellemző legfontosabb számok mellett.

Katolikus lapok

A kopt egyházzal együtt érezve gyászol az egész kereszténység. Az elmúlt héten nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt III. Senuda, a kopt keresztények vezetője. Az egyházfő 1971 óta állt a tizenkétmillió tagot számláló közösség élén. Hazánkba több alkalommal is ellátogatott, legutóbb tavaly augusztusban, hogy felszentelje az első magyarországi kopt templomot. Azokban a hetekben-hónapokban a kopt hívők a megszokottnál is nagyobb fenyegetéseknek voltak kitéve. Az arab tavaszként ismertté vált események iszlám résztvevői akkoriban már a keresztényeket sem kímélték. Többek között körmenetek elleni támadás és templomok felgyújtása is veszélyeztette a közösséget. Senuda pátriárka nem mulasztotta el, hogy minden lehetséges fórumon szót emeljen a kopt keresztények védelmében. Tavalyi látogatása alkalmával Erdő Péter bíboros, a Katolikus Egyetem nagykancellárja az egyetem díszdoktorává avatta. A pátriárka halálhíréről értesülve részvéttáviratot küldött a kopt egyháznak, amelyben kiemeli, hogy Senuda pátriárka szerepe megkérdőjelezhetetlen a Magyar Katolikus Egyház és a Kopt Ortodox Egyház testvéri kapcsolatának kialakulásában. Az Új Ember héten megjelent számában a kopt egyházfőre emlékezik.

A katolikus hetilap Hét kérdése című rovata ezúttal a szlovákiai előrehozott választások következményeit vizsgálja a magyar nemzet szempontjából. Nehezen megmondható ugyanis, mit várhatunk a 2010 után újra hatalomra került Robert Ficótól és kormányától. Akkor feszültségekkel teli kormányzásnak vetett véget a Radicová-kormány győzelme. Az ország első női kormányfője azonban nem tudta beváltani a magyar választók felé tett ígéreteit. Még a hírhedt állampolgársági törvény visszavonására vagy módosítására sem került sor. Ezzel szemben Robert Fico már második kormányfői ciklusának egyik első beszédében ígérte meg ugyanezt. Az mindenesetre elmondható, hogy koalíciós partnerek nem fogják akadályozni, mint elődjét. A régi-új szlovák miniszterelnök várható viselkedéséről kérdezte Szarka László történészt az Új Ember munkatársa.

Szinte már hagyományosnak mondható, hogy az idei első nemzeti ünnep sem maradhatott katolikusoknak adott elismerések nélkül. A díjazottak között volt a családok érdekében sokat dolgozó Kopp Mária pszichológus, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem több oktatója, így Botos Katalin, Boda László és Tomka Ferenc is. A katolikus média egészének elismerését is jelenti az Új Ember munkatársának, Rosdy Pálnak adott kitüntetés. A katolikus hetilapban valamennyi, az egyházhoz kötődő kitüntetett nevét olvashatjuk a héten.

A lengyel-magyar barátság újabb szép példájával gazdagodtunk a március tizenötödikei ünnepségek alkalmával. A több ezer, nemzeti ünnepünkre hazánkba érkező lengyel szolidaritását és szeretetét fejezte ki részvételével. De honnan ered valójában ez a barátság, sőt testvéri viszony? Mik azok a gyökerek, amelyek évszázadok óta elválaszthatatlanul összekötik a két nemzetet? Erre is választ kíván adni a rendszerváltást követően másfél évtizedig Magyarországon szolgáló Pawel Cibula minorita szerzetes. Véleménye szerint az egyik legfontosabb kapcsolódási pontot a két nép közös szentjei jelentik. Írását a Keresztény élet címlapján olvashatjuk Az igazi szabadságért címmel.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr394336529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.