A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. március 16. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Hosszas viták és előkészületek után február végén visszavonhatatlanul kezdetét vette a fővárosi Kossuth tér átalakítása. A Parlament épülete előtti terület nem megújul, hanem visszakapja régi, a második világháború előtti évekre kialakult arculatát. Az építkezés számos vitatható pontja közül az első a zöld területek letarolása. Nem csak a környezetvédők, de a városlakók is keserűen vehetik tudomásul, hogy újabb belvárosi parknak kényszerülnek búcsút inteni. Ezt mindenesetre korán letudták az építők, mivel a tarvágás az előkészületek első része volt. Ennél is nagyobb felháborodást váltott ki az épített környezet átalakítása. Az évtizedek óta a teret díszítő szobrok sorsa bizonytalan, mivel a visszahozni kívánt látképen még egyik sem szerepelt. Az eredetileg elszállításra ítélt, de legtöbbek által megvédett József Attila szobor azonban a jelenlegi tervek szerint csak a tér másik részére kerül át. Mindeközben olyan pozitív hozadékai is lehetnek a rekonstrukciónak, hogy a tér a gyalogosok birtokába kerül, az Országház pedig teljes egészében körüljárhatóvá válik. A Kossuth tér átépítésének részleteivel foglalkozik a legújabb Heti Válasz Térvágás című írása. A cikk után az egyik biztosan eltávolítandó alkotás, a Károlyi-szobor alkotója, Varga Imre beszél a térről, az átalakításról, illetve művének további sorsáról is.

Mérföldkőhöz érkeztek a közelmúlt eseményeinek feltárására indított kezdeményezések. Néhány héttel ezelőtt a parlamenti képviselők döntésén múlott a kommunista rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosság elé tárása. Általános meglepetésre azonban a jelentős jobboldali többséget felvonultató országgyűlés elutasította a javaslatot. A szavazás alkalmával meglepően megosztott nagyobbik kormánypárt egyik vezető politikusa szerint az iratok feltárása már nem érdekli a közvéleményt. Egy másik vélemény szerint az erőszakkal beszervezett, kényszerből jelentő áldozatok szenvednék meg nyilvánosságot. Hogy ezek az érvek mennyire megalapozottak, arra is választ kaphatunk a most megjelent Heti Válaszban. A cikk címe: Itt az idő – most vagy soha.

Váratlan és meglepő húzással irányította magára egész Európa figyelmét a román kormány. A Szerbia uniós csatlakozásáról folytatott, megegyezéssel zárult tárgyalássorozat után a tagjelölti státusz vétóját helyezték kilátásba, amennyiben a szerbek nem gondoskodnak a területükön élő vlach kisebbség jogairól. Az utolsó pillanatban adott ultimátum hatásosnak bizonyult, hiszen a két államfő még aznap este megegyezett a kérdésben. Mint azonban később kiderült, a vlachok ezt egyáltalán nem kérték, magukat pedig nem is tartják románnak. Szintén érdekes vetületet ad a felvetésnek, hogy Románia éppen a most követelt jogokat tagadja meg például a területén élő csángó kisebbség tagjaitól. Az erődemonstrációnak is beillő politikai húzás következményeiről és hátteréről közöl részleteket a hetilap Imperia Romana című cikke.

Európa egyik vitathatatlan nagyhatalmává nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben Németország. Ez minden korábbinál élesebben látható a gazdasági válság kirobbanása óta eltelt időszakban. A közös európai fizetőeszköz, az euró, valamint az Unió jövőjét befolyásoló minden lényeges kérdésben a német álláspont a döntő. Jellemző erre a hegemóniára, hogy gyakran még a szintén nagyhatalmi szerepre törő Franciaország is kénytelen behódolni a német érdekeknek. A jelenleg az EU-t életben tartó német gazdaságot tápláló egyik legfontosabb tényező a recesszió után újra magára találó autóipar. A német ipar gyors kilábalásának egyik elsődleges haszonélvezője pedig hazánk lehet. Erről is, illetve a német törekvésekről és azok eredményeiről olvashatunk a Heti Válasz Deutschland über alles címmel megjelent összeállításában. A héten tehát Reflektorban Németország.

Angela Merkel német kancellár tavalyi, a multikulturális együttélés bukását kijelentő beszéde máig élesen cseng a soknemzetiségű európai társadalmakban. Így Németországban is, ahol a közelmúltban újra előtérbe került a többségi társadalom és a növekvő muszlim kisebbség együttélésének jövője. Egy fiatal bevándorló halála, a német tettes felmentése, valamint egy részletes, ám sokhelyütt félreértett tanulmány irányította a figyelmet ismételten a problémára. Utóbbi a szövetségi belügyminisztérium megbízásából készült, és a fiatal muszlimok világképét, integrációra való hajlandóságát vizsgálja. A bulvársajtó az emberek félelmeit kihasználva a beilleszkedés elutasításának szörnyű képét vizionálja a közel nyolcszáz oldalas munka nyomán. Mindez azonban veszélyes leegyszerűsítése a tényleges konklúziónak, amely inkább óvatos és realista. A muszlim közösségek gyors terjeszkedését látva elmondható, hogy minden európai számára hasznos lehet a tanulmány következtetéseinek átgondolása. Ebben is segít a legújabb HVG-ben megjelent Élet és tanulmány című összefoglaló írás.

Görögország gazdasági mélyrepülésének kezdetén gyakran szóba került az országhoz tartozó egyes szigetek eladásának vagy bérbe adásának lehetősége. Az akkor eltúlzottnak és hihetetlennek tűnő ötlet korántsem példanélküli a történelemben. Elég csak arra gondolni, hogy a újvilágba érkező felfedezők és telepesek mai szemmel nevetséges áron vettek területeket az indiánoktól. Manhattant például alig ezer dollár értékű üveggyöngyért cserébe. De az Egyesült Államok még a múlt század elején is gyarapította területét vásárlással, hogy védje magát az első világháború idején. Ma már azonban nem a vásárlás a divat az államok közötti területcserék esetén, hanem a lízing. Minderről részletesen olvashatunk a HVG legfrissebb számában. Az írás címe: Földcsere.

A francia forradalmak mozdonya éppen azt az állomást hagyta el 1848 tavaszán, ahová a német, magyar, olasz és cseh vagon beérkezőben volt. Ezzel a nyitó hasonlattal szemlélteti a közéleti hetilap cikke azt a esemény-hullámot, amelynek a negyvennyolcas magyar szabadságharc is részét képezte. A március tizenötödikei ünnepi megemlékezések kapcsán éppen ezért érdekes lehet az európai kitekintés is. A célok ugyan országonként eltérőek voltak, ám abban megegyeztek, hogy megvalósulásuk nem következett be azonnal és maradéktalanul. A tizenkilencedik század európai forradalmainak motivációit, eseményeit és következményeit mutatja be a héten a HVG A víz az úr? című cikke.

A elmúlt hetekben, a felsőoktatási jelentkezés határidejéhez közeledve, illetve az új keretszámok ismertetését követően előtérbe került a kérdés: mik lehetnek a jövő sikerszakmái? Ezt a kérdést állította középpontba a héten a Figyelő is. Az összeállításból többek között az is kiderül, hogy a megváltozott felsőoktatási rendszer által háttérbe szorított közgazdász szakma jövőjét továbbra sem kell félteni. A számos területet érintő hivatás képviselőire még évtizedek múltán is szükség lesz. Ennél kevésbé meglepő tény, hogy ugyanez elmondható például a mérnökökről és informatikusokról is. A lap szakértők segítségével járt utána annak, mik lehetnek a közeljövőben a legkeresettebb, ma még kevésbé népszerű szakmák is. De arra is kísérletet tesznek, hogy megtippeljék a távolabbi jövő sikerének zálogát, unokáink választásait. A jövő menő szakmái címmel megjelent összeállítás tehát arra kíváncsi, ki lesznek azok, akiknek húsz év múlva sem lesznek anyagi gondjaik.

Katolikus lapok

A harmadik évezred evangelizációs törekvéseinek előmozdítására hozta létre 2010-ben XVI. Benedek pápa az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát. A tanács célja, hogy a keresztény gyökerekkel rendelkező európai országok híveiben erősítse hit és szeretet iránti elkötelezettséget. Az új intézmény egyik első programjaként tavaly tizenkét európai nagyváros részvételével meghirdette a metropoliszok misszióját, amely a pápa szándéka szerint egybeolvad az 2011-es hit évével. A magyar főváros is helyet kapott a Szentatya által megjelölt városok között. Ennek jegyében került sor az elmúlt hét végén Erdő Péter bíboros-érsek részvételével a Szent István Bazilikában tartott nagyszabású eseményre. Amelynek keretében bűnbánati liturgián, szentségimádáson, keresztúton, főpapi misén vehettek részt a hívek. A nagyvárosok missziójának első budapesti állomásáról olvashatunk az Új Ember héten megjelent számában. A esemény részletei és résztvevői mellett Erdő Péter ünnepi beszédének összefoglalását is megtaláljuk a lapban.

Hiába emelik fel szavukat szinte hétről hétre a legmagasabb fórumok résztvevői, a keresztényüldözés továbbra sem csak történelemkönyvek tárgya, hanem nagyon is létező valóság. Az elsősorban az iszlám államokban létező jelenség miatt a keresztény híveknek nem csupán vallásgyakorlása, de élete is mindennapos veszélynek van kitéve. Sőt, egyöntetű vélemény, hogy a probléma jócskán túlmutat azon, amit tapasztalunk. A szigorú iszlám szabályok és a dühös, helyzetükkel elégedetlen tömegek valamennyi vallási kisebbség túlélését kérdésessé teszik. A keresztényellenesség számos formájával találkozhatunk az iszlám államokban. A legnépesebb keresztény közösséggel rendelkező Nigériában a kölcsönös erőszak éveken keresztül tartotta fenn a polgárháború közvetlen veszélyét. Szudánban az állam üldözte a más vallású híveket, és a vérengzés a korábbi diktátor bukásával sem szűnt meg. Az egyiptomi kopt keresztények helyzetéről tucatnyi elkeserítő hírrel találkozhattunk a közelmúltban is. Ezek az események megerősítik, hogy a vallásüldözés olyan veszély, amellyel napjainkban is foglalkozni kell. A katolikus hetilap legújabb számában erről a jelenségről készített részletes összeállítást A félelem mindennapjai címmel.

Az 1848-49-es szabadságharc egy ritkán említett nézőpontjára irányítja figyelmünket az Új Ember munkatársának az ünnep alkalmából készített összeállítása. A forradalmi események egyházi résztvevőnek szerepvállalását igyekszik közelebb hozni az olvasóhoz a téma szakértője, Zakar Péter történész segítségével. Azért is mondhatjuk, hogy méltatlanul szorult háttérbe ez az aspektus, mivel akkoriban az egyháziak a mainál jóval nagyobb szerepet kaptak és vállaltak a társadalom életében. A forradalmi hangulat pedig természetes módon az egyházat is magával ragadta. A pesti katolikus papok például olyan, ma már természetesnek vett igényeket támasztottak nagyhatalmú feletteseikkel szemben, mint a papok állami fizetése, majd nyugdíja, vagy a magyar tanítási nyelv bevezetése. De a szabadságharcosok segítésében is tevékeny részt vállaltak. Kiemelkedőnek mondható a sorsfordító napok lejegyzésében többek által tanúsított szorgalom és elkötelezettség is. Többek között ezekről olvashatunk a katolikus hetilapban Kereszt a szabadság-barikádnál címmel megjelent írásban.

Nehéz, ám annál szebb feladat ellátását vállalta magára a Tihanyi Bencés Apátság. A következő tanévtől Tihany község általános iskolájának működtetése is a szerzetesek felügyelete alatt áll majd. Az utóbbi években több településről érkező hírekkel ellentétben itt az irányítást az önkormányzat és a szülők kifejezett kérésére vállalta el a közösség. A legújabb Keresztény Élet Vissza a gyökerekhez című cikkében az átadás részleteiről, illetve a jövőbeni tervekről olvashatunk. Az egységet bizonyítandó, Korzenszky Richárd bencés perjel mellett elmondja véleményét a lapban az iskola igazgatója, valamint a település polgármestere is.

Az idén hetvenhat éves Sztankay István pályáját a közelmúltban különleges elismeréssel jutalmazták színésztársai. Ő vehette át a nemrég elhunyt Garas Dezső helyét a nemzet színészeinek sorában. A megtisztelő címet egyszerre mindössze tizenkét ember viselheti, így ez feltétlenül kiemelkedő mérföldkő egy színész életében. Erről és életének legfontosabb eseményeiről is beszél a vele készített interjúban Sztankay István a vallásos családok hetilapjában. A még mindig rendkívül népszerű színész pályájának mérföldköveit, legfontosabb szerepeit is feleleveníthetjük a Keresztény Élet e heti számának segítségével.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr834319902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.