A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. március 04. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Komoly felháborodást váltott ki itthon, hogy a hazánk által az Európai Bizottságba delegált uniós biztos, Andor László nem vett részt egy Magyarország esetleges elmarasztalásáról folytatott bizottsági vitában. Helyette egy szakszervezeti rendezvényen tartott előadást Budapesten. A foglalkoztatásért felelős biztos azzal magyarázta távolmaradását, hogy mindenekelőtt saját szakterületét és az Európai Unió törekvéseit kell szem előtt tartania. Brüsszelben elfoglalt pozíciója pedig hivatali esküvel kötelezi arra, hogy a nemzetiek helyett kizárólag az uniós érdekeket képviselheti. A magyar politikai elit ennek ellenére számon kérte rajta, hogy nem védte hazáját a bizottság ülésén. Nehéz eldönteni, kinek van igaza, hiszen valójában mindkét fél felvetése megállja a helyét. A Heti Válasz héten megjelent számában azt kívánja bizonyítani, hogy Andor László távolmaradása kivételt képez a helyi protokollban. Mivel a további huszonhat biztos minden helyzetben kiáll az őt delegáló állam érdekei mellett. A példákkal is szolgáló írás címe: Csak csendben, csak halkan.

Napvilágra került a jelentős változtatások bevezetését előíró új nemzeti alaptanterv tervezete. Borítékolható, hogy elfogadásáig még számos vita zajlik majd körülötte. A viták népszerű tárgyát jelenti már most is az első nyolc osztályban kötelezővé teendő hit- vagy erkölcsoktatás. De az alaptanterv egyik legnagyobb újdonsága elődjéhez képest az, hogy mélyrehatóan meghatározza a diákok által kötelezően elsajátítandó műveltségi tartalmakat. Ezt az előző oktatási miniszter nem tartotta lényegesnek, miközben Hoffmann Rózsa államtitkár szerint ez a közös tudás teremti majd meg a társadalom kohézióját. A sokak szerint túlzásba vitt szabályozás nagymértékben szűkíti a tanárok mozgásterét. Nem csak az alapok adnak azonban okot a vitára. A konkrét tartalom meghatározása sem minden esetben szerencsés. A legújabb korok történelmének túlsúlya olyan jelentős személyek háttérbe szorítását eredményezte, mint Károly Róbert vagy Mária Terézia. Többek között velük sem találkozhat a jövő általános iskolás tanulója. Különösen ismernie kell viszont a határon túli magyarság huszadik századi sorsát. Valamint az új Alaptörvényt is. Ilyen és ehhez hasonló, meglepőnek nem nevezhető változások jellemzik az új nemzeti alaptantervet. További részleteket a Heti Válasz legújabb számából ismerhetünk meg.

A világhírű orosz zeneszerző, Sztravinszkij mondása szerint senki nem válhat hallhatatlanná addig, amíg nem neveznek el róla egy ételt. Ha nem is minden esetben, de elmondható, hogy mindez nem áll távol a valóságtól. Hiszen ki ismerné ma a Grey nevet, ha nem Charles Gray-ről nevezik el az Earl Grey teát? Vagy ki emlegetné Nagy-Britannián kívül Sandwich grófságát, ha nem innen kapta volna nevét a gyorsételek alapjául szolgáló szendvics? A Heti Válasz gasztronómiai rovatából megtudhatjuk még számos más étel nevének eredetét is, de bepillanthatunk az ételek körüli mítoszgyártás kezdeteibe is. A kultúrtörténeti írás Híres étkek, hírességek címmel olvasható a lapban.

HVG

Az új alkotmány hatályba lépésének egyik kevésbé jelentős hozadéka a kitüntetési hierarchia megreformálása. Mint sok más esetben, itt is a múlthoz való visszatérés figyelhető meg. Újjáéled például a még Horthy Miklós által alapított, az elmúlt tíz évben kiosztásra nem került Corvin-lánc. Ennél csupán egyetlen magasabb állami kitüntetés lesz a jövőben, az évszázados múltra visszatekintő Szent István Rend, amelynek elődjét még Mária Terézia alapította. A korábban a hierarchia élén álló Magyar Köztársasági Érdemrend a jövőben már csak a negyedik lesz a sorban. Az Alaptörvény értelmében megváltozott hivatalos állam-megnevezés miatt pedig kikerült nevéből a köztársasági jelző. A március 15-én debütáló új kitüntetési rendszerben további változásokkal is találkozhatunk. Bár keveseket érint, érdemes legalább általánosságban tisztában lenni az állami kitüntetések rendjével és elnevezésével. Ebben segít a héten megjelent HVG Díjugratás című írása.

Köztudott, hogy a diplomácia területe különleges szóhasználatot igényel. Ha egy pozitív kicsengést sejtető mondat jelenik meg a sajtóban, még közel sem biztos, hogy az egymással tárgyaló felek is elégedettek az eredménnyel. Az a kijelentés például, hogy a megbeszélések „kölcsönös megértéssel zajlottak”, mindössze a valós sikertelenség elkendőzésére szolgál. A diplomaták üzeneteinek megértéséhez az átlagembernek szótárra lenne szüksége. Ezek a sokak számára mellébeszélésnek látszó mondatok valójában komoly politikai haszonnal járhatnak, és nem a legújabb korok találmányai. A sok száz éves múltra visszatekintő diplomáciai virágnyelv jelentősége nem kevesebb, mint a háborúk és konfliktusok elkerülése. A közéleti hetilap és szakértőinek segítségével a héten bepillanthatunk az óvatos megfogalmazások műhelytitkaiba. A Púder című cikkből egyebek mellett a közelmúltban a magyar kormánynak címzett levelek szerzőjének hangulatáról is képet kapunk.

A közelmúltban csődbe ment nemzeti légitársaság által használt hat repülőgép forgalomból való végleges kivonását határozta el a tulajdonos. A döntés némileg meglepő, hiszen mindössze tízéves gépekről van szó. Ám a magas üzemanyagárak és üzemben tartási költségek mellett a mindössze száz utas szállítása már nem éri meg. De hová kerülnek a több tonnás monstrumok, ha többet már nem repülhetnek? Mi vár a leselejtezett, bontásra ítélt repülőkre? A teherszállítóvá átalakított utasszállítók és a kiállítási tárgyként megtekinthető egykori harci gépek idővel ugyanarra a sorsa jutnak. Darabokra szedik, alkatrészeiket pedig különösen magas áron értékesítik. De addig sivatagokban kialakított hatalmas repülőgép-temetőkben várnak sorsuk beteljesülésére. A hetilap Leállópályák című cikkéből megtudhatjuk, hogy kik vásárolnak a gépek darabjaiból, mihez kezdenek azokkal, illetve melyik az egyetlen géptípus, amit nem illik szétbontani.

A HVG Ténytár rovatában ezúttal a romániai népszámlálás eredményeiből készített összegzést olvashatjuk. Azon belül is a tizenhat erdélyi megye friss adatairól kaphatunk képet. Megtudhatjuk, miként alakult az elmúlt évtizedben a magyarok aránya a közel száz éve elcsatolt, hagyományosan magyar ajkúnak tekintett országrészben. Az eredmény Magyarországról nézve ugyan nem örömteli, de közel sem mondható meglepőnek. A magukat magyarnak vallók száma már évtizedek óta csökken. Összességében csaknem kétszázezerrel lett kevesebb a legutóbbi adatokhoz mérten. Részletek a HVG-ténytárban.

Figyelő

Ki nyeri a napokban esedékes oroszországi elnökválasztást? Ez az a kérdés, amit még a leglelkesebb ellenzékiek is teljesen fölöslegesnek tartanak feltenni. Jelenkori történelmünk egyik legkevésbé izgalmas versengésének egyetlen esélyese van. Vlagyimir Putyinnak hívják. Putyin korunk egyik legbefolyásosabb és legsikeresebb politikusa. Karizmatikus vezető, akit bátor kiállásáért, szenvtelen viselkedéséért, politikájáért és elvitathatatlan sikereiért milliók tisztelnek. Ugyanakkor legalább ennyien várják a bukását is. Ők az emberi jogok sárba tiprásával, az önkényuralom fenntartásával és elvtelenséggel vádolják. Visszavonulására azonban még sokáig várhatnak. A Putyin-mítosz, bár nemegyszer meginogni látszott az elmúlt hónapokban, továbbra is létezik. De ki ez az ember valójában? Honnan jött és miért pont ő testesíti meg az oroszoknak mindig fontos erős vezető újkori képét? A Figyelő legújabb számában a napokon belül harmadik elnöki ciklusát megkezdő Vlagyimir Putyin életéről és politikai pályafutásáról olvashatunk részletesen.

Katolikus lapok

Az Új Ember teremtésvédelemmel foglalkozó sorozata ezúttal a túlzásba vitt fogyasztás hátrányaira kívánja felhívni az olvasók figyelmét. A harmadik évezred talán legelterjedtebb népbetegsége ez, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Sokan úgy gondolják, ha kevesebb gázt kibocsátó autót vásárolnak, környezetbarát izzóra cserélik a lámpakörtét, közben felhívják a figyelmet a túlnépesedés veszélyeire, minden tőlük telhetőt megtettek környezetünk védelméért. Miközben ezzel még semmit sem tettek. A sokat emlegetett túlnépesedés például csak arra jó, hogy elfedje a valódi problémákat. A legnagyobb arányban növekvő népességű államok és társadalmi csoportok helyzetükből fakadóan a legkevésbé aktív fogyasztók is egyben. Az igazi veszélyt a fejlettnek titulált országok polgárai által megvalósított mértéktelenség jelenti. Pedig az önkorlátozásnak akár konkrét, mindennapjaink során megtapasztalt előnyei is lehetnek. Ezekről is ír a héten katolikus hetilap szerzője, A mértékletes fogyasztásról című esszéjében.

London mellett talán Párizs az a nyugat-európai város, ahol a leggyakrabban találkozhatunk magyar szóval. A francia főváros magyar katolikus missziója nem csupán a helyi magyarokról ad képet, de leképezi az egész magyar társadalmat és pontosan jellemzi az elmúlt évtizedek történelmi változásait is. Az 1920 óta létező közösség tavaly szeptemberben kapott új lelkipásztort az addig a váci egyházmegyében szolgáló Kovács József személyében. Mint mondja, a misszió élete szinte semmiben sem különbözik egy magyarországi plébánia mindennapjaitól. Erre a közösségre és a helyiek életére, terveire volt kíváncsi az Új Ember Párizsban járt munkatársa. Élménybeszámolónak is tekinthető írása Párizsi arcok címmel olvasható a lapban.

A huszadik és huszonegyedik század elképesztő ütemű technikai fejlődése korábban elképzelhetetlen mértékben és formákkal újította meg az élet szinte valamennyi területét. Nem lehet kivétel ez alól az evangelizáció folyamata sem. Azt már soha nem tudhatjuk meg, mire lett volna képes például az evangéliumot több földrészen is hirdető Szent Pál, ha használhatja az internetet. De nekünk már természetes fórum az internetes kommunikáció, így bűn lenne, ha nem használnánk fel a jó ügyek érdekében. A világháló képessé tesz minket, hogy olyanokat is megszólítsunk, akiket nemrég még lehetetlen lett volna. Lehetőséget ad arra is, hogy az érdeklődők, válaszokat keresők kilétük felfedése nélkül is feltehessék kérdéseiket. Végül nem mellékes, hogy az emberek a vallás olyan oldalát is megismerhetik a közösségi-, illetve a videó megosztó oldalak segítségével, amit korábban nem láttak. És, ami akár számukra is vonzó lehet. A gyakran bűnösnek tartott és megbélyegzett internet pozitív oldalairól olvashatunk a Keresztény Élet címlapján.

A néhány héttel ezelőtt elhunyt Csurka Istvánról sokak emlékezetében marad meg a rendszerváltást követő két évtized során végzett politikai tevékenysége. Szélsőjobboldali szerepvállalása, nem ritkán vállalhatatlan kijelentései. Hiba lenne azonban őt kizárólag ezzel azonosítani. Nem feledhetjük el azt sem, hogy a nagy tehetségű drámaíró és látnoki képességű rendszerváltó politikus ugyanaz a Csurka István volt. Erre kívánta felhívni a figyelmet Lezsák Sándor is a búcsúztatás alkalmából elmondott beszédében. A Keresztény Élet legújabb számában teljes egészében olvashatjuk az Országgyűlés alelnökének szavait. A vallásos családok hetilapja így vesz végső búcsút Csurka Istvántól.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr344288540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.