A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. február 25. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Két elgondolkodtató történésre hívják fel a figyelmet a Heti Válasz hírösszefoglalójának végén a lap munkatársai. Az első egy hazánk számára örömteli eredménnyel zárult esemény során elhangzott kevésbé szerencsés nyilatkozathoz kapcsolódik. A múlt héten megrendezett berlini filmszemlén az egyik legmagasabb elismerést, az Ezüst Medve-díjat vehette át Fliegauf Bence. Emellett filmjével Béke különdíjat is kiérdemelt, mivel az alkotás hatásosan lépett fel az előítéletek felszámolása érdekében. Ugyanitt jelentette ki a legendás előd, a szintén rendező Tarr Béla, hogy véleménye szerint „az összes politikus bűnöző”. Hogy miként fér össze az előítélet-ellenesség és a kollektív bűnösség? Ez a kérdés indította gondolkodásra a lap szerzőjét. Az elmúlt hét másik nehezen érthető eseménye az államadósság elleni koncert megvalósulása. Bár a tavalyi évben mindenki örömmel vette Rédly Elemér plébános kezdeményezését és felajánlását az adósság csökkentésére, amikor az embereken volt a sor, csökkent a lelkesedés. A legnagyobb hazai sportcsarnokba szervezett összefogáskoncertre mindössze néhány száz érdeklődő előtt került sor. Holott tizenöt ezren is kényelmesen elfértek volna, a cél pedig támogatásra érdemes. Akkor mi okozza az érdektelenséget? Erre keresi a választ a hetilap publicistája.

Még mindig téma a tavaly év végén elfogadott, januártól hatályos új egyházi törvény. Hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt nehezen értik, hogy miért pont a törvényben szereplő tizennégy közösség nyerte el az egyházi minősítést. Miközben olyan világszerte népszerű és elfogadott vallási közösségek maradtak ki a felsorolásból, mint a metodisták, a pünkösdisták vagy különösen nehezen magyarázható módon a muszlimok. A kereszténydemokrata képviselők eredeti, negyvennégy egyházat elismerő tervezetében ezek a közösségek még helyet kaptak. De a vezető kormánypárt javaslatára közülük végül csak tizennégyen kaptak automatikus elismerést. A többiek jogosulttá váltak az egyházi státus igénylésére. Most, két hónappal a törvény életbe lépését követően mégis úgy néz ki, hogy a szaktárca hajlik a kompromisszumos megoldás felé. Újabb tizenhét egyház eljárás nélküli bejegyzésének javaslata kerül a héten a parlament elé. Miközben már az sem zárható ki, hogy végül az eredeti tervek valósulnak meg. A fordulat hátteréről, előzményeiről és várható következményeiről olvashatunk a Heti Válasz legújabb számában. A cikk címe: Valláskárosultak.

Idén ünnepli fennállásának tízedik évfordulóját a Terror Háza Múzeum. Az évforduló kapcsán készült felmérések alapján kijelenthető, hogy az intézmény rövid idő alatt kiemelkedő eredményeket mutathat fel. Egy évtized alatt csaknem kétmillió külföldi látogatta meg a múzeumot, ezzel ők teszik ki az összes látogató felét. A Terror Háza mára felkapott turistacélponttá vált, amit jó mutat az is, hogy a világ legnépszerűbb útikönyvsorozata hazánkban második, Európában harminckilencedik helyre sorolja a leginkább ajánlott látnivalók között. Utóbbi kategóriában több mint ötvenezer program között érte el ezt a kitüntető helyezést. A Heti Válasz arra kíváncsi a héten, honnan hová jutott el a kétségkívül egyedülálló ötletből született Terror Háza. A múzeum történetét összefoglaló Békévé oldja című írás mellett az alapító főigazgatóval, Schmidt Máriával készített interjút is elolvashatjuk a közéleti hetilap legújabb számában.

Ugyancsak tízéves lesz idén az egyik legvitatottabb budapesti épület, a tizenharmadik kerületben, az egykori Lehel téri piac helyén felépített vásárcsarnok. Az építmény a mai napig megosztja a fővárosiakat. Vannak, akik különlegesnek, izgalmasnak és figyelemfelkeltőnek tartják, mások stílustalan giccsnek, az építészet megcsúfolásának. A Heti Válasz havonta jelentkező Budapestről szóló rovatában megismerhetjük a Lehel tér történetét a kezdetektől napjainkig. A cikkből megtudhatjuk azt is, milyen célokat szolgált a terület a tizenkilencedik század végéig, mielőtt piacot alakítottak ki itt. Az írás címe: A Lehel egy kicsivel több.

HVG

Amióta néhány évvel ezelőtt egy kínai ital nyerte el az év viszkije címet, már szinte semmin sem lepődhetünk meg. Nem így volt ez még a múlt század hetvenes éveiben. Akkoriban senki nem vonta kétségbe, hogy a világ vezető bortermelő országa Franciaország. Különösen nem jutott volna eszébe senkinek egy, az amerikai kontinensen készített borral való összehasonlítás. 1976-ban egy vállalkozó szellemű francia forgalmazó Kanadában tett körútját követően ráébredt, hogy az óceánon túl is készítenek iható borokat. Hazájába visszatérve úgy döntött, hogy ezt a franciáknak bebizonyítja. Az azóta „Párizs ítéleteként” elhíresült borteszt során a híres francia borvidékek termékei mellett kaliforniai borokat kóstoltak az ország legnevesebb borászai. A vakteszt eredménye magát a kezdeményezőt is meglepte. Utóbb elmondta, elképzelni sem tudta, hogy nem a francia borokat hozzák ki győztesnek. Ám végül mégis a látatlanban lesajnált kanadai ital nyert. A francia borszakma fekete napjáról és a külföldi borok felé való nyitás kezdeteiről olvashatunk a HVG e heti számában. Az írás címe: Párizs ítélete.

Némi szarkazmussal elmondható, hogy ma már az a különlegesség, ha egy sajt valóban tartalmaz tejet. Ez persze túlzás, de egyre gyakrabban találkozunk a boltok polcain olyan termékekkel, amelyek megszólalásig hasonlítanak a valódi sajtokra, ám legfeljebb nyomokban tartalmaznak tejterméket. Ezek ugyan hivatalosan nem nevezhetőek sajtnak, megtévesztő csomagolásuk és kifejezetten kedvező árfekvésük miatt mégis sokan sajtként veszik. Ami egybevág a forgalmazó elképzeléseivel. A tejeket vizsgálva némileg jobb a helyzet. A termelők és a tejüzemek számára nem éri meg a tejhamisítás, a gyakori ellenőrzések, illetve az idegen anyagok, például a víz könnyű kimutathatósága miatt. A HVG időszakosan megjelenő Labor című rovatában ezúttal a Magyarországon forgalmazott tejek és tejtermékek minőségét vizsgálta szakértők segítségével. Az összeállítás Homogenizált választék címmel olvasható a lapban.

Figyelő

Mi vár a fővárosra, ha fizetésképtelenné válik a BKV? Egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, ami az egyre inkább elkerülhetetlennek látszó csőd utáni helyzetet firtatja. Korábban egy-egy napig már érezhették a budapestiek, milyen az, amikor a város tömegközlekedése megbénul. De egyelőre még elképzelni is nehéz, mi történne, ha hetekig hasonló helyzettel kéne szembesülniük. Lassan már fél éve csak egyik hónapról a másikra él a közlekedési vállalat. A logikátlan és veszteséges rendszer fenntarthatóságát tovább nehezíti sok más mellett a buszok húszéves átlagéletkora, valamint a metrószerelvények heti rendszerességű leállása. De ide sorolható a négyes metró két évtizede húzódó építése is. A felszíni közlekedés kiváltására megálmodott negyedik földalatti vonal első szakaszának tervezett költsége 1998 óta csaknem a háromszorosára emelkedett. Miközben az építkezés várható befejezése évről évre távolabb kerül. Az eddig megépült állomások fenntartása azonban a jövő évtől már milliárdos költséget jelent a főváros számára. Mindebből kiderül, hogy a budapesti tömegközlekedés története egyik legkomolyabb válságát éli. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyzetéről, és legjelentősebb vállalkozásának jövőjéről olvashatunk részletes összefoglalást a Figyelő héten megjelent számában.

Katolikus lapok

Az Új Ember immár megszokottá vált rovata, A hét kérdése ezúttal a Magyarországot belföldről és külföldről ért politikai támadások hátterére igyekszik rávilágítani. Nem először, de vélhetően nem is utoljára kerül szóba a téma a lap hasábjain. Aktualitását ezúttal Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselő, képviselőtársaihoz címzett levele adja. Írásának célja a hazánkat ért vádak cáfolata, címe pedig beszédes: A lopakodó vádaskodás piszkos eszköz. Levelében olyan tévhitek ellen kívánt felszólalni, mint a kisebbségeket fenyegető antiszemitizmus és rasszizmus veszélyes terjedése. A katolikus hetilap munkatársa megkereste a képviselőnőt, hogy a levél ismertetésére, értelmezésére kérje meg. Az interjú az Új Ember e heti számában olvasható.

A néhány éve alapított Pozsonyi főegyházmegye a közeljövőben első segédpüspökét köszöntheti. A szlovák főváros érsekének eddigi szóvivője, Halkó József püspökké szentelését követően március közepétől töltheti be a felelősségteljes tisztséget. Az egyházmegyéhez tartozó településeken élő nagyszámú magyar hívő örömmel és bizakodással értesült a kinevezésről. Olyan főpásztor került ugyanis az érsek mellé, aki a magyar nyelvet és kultúrát is kiválóan ismeri. Bár anyanyelve szlovák, de több nemzetiségű és mélyen vallásos családja számára a magyarság, így a nyelv megtanulása is különösen fontos volt. A leendő püspök elmondta, hogy nem egyetlen nemzetiség lelkipásztori vezetésére kérték fel, érsekével együtt az egész terület gondozásáért felel. Véleménye szerint a két nép, a szlovák és a magyar között lehetséges a kiengesztelődés, amelyet a közös kulturális és vallási alapok is megkönnyíthetnek. Ezek közül a legfontosabbnak Szűz Mária tiszteletét tartja, amely közös örökség. Halkó József terveiről, gondolatairól és érzéseiről beszél kinevezése után az Új Emberben.

Idén tizennegyedik alkalommal ítélték oda a Parma Fidei, vagyis a Hit pajzsa-díjat. A kitüntetést évről évre olyanok kapják, akik a vallást minden eszközzel üldöző kommunista rezsim alatt is bátran kiálltak hitük mellett és nem tagadták meg elveiket. Az ünnepélyes esemény ezért a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kötődik. A díj tavaly vált országosan ismertté, amikor a kitüntetett Rédly Elemér plébános bejelentette az államadósság csökkentésére szolgáló alap létrehozását. Az idei elismerést a Regnum Marianum közösség egykori tagja, Katona István atya érdemelte ki. A ma az Emmausz Katolikus Karizmatikus Közösség lelkivezetőjeként szolgáló pap a hetvenes években börtönbe is került hitéért. A rendszer azonban nem érte el célját: szabadulása után hitében megerősödve, még nagyobb lelkesedéssel fogott munkájához. Katona István atyát az Új Ember e heti számából ismerhetjük meg.

Látványos figyelemfelkeltő akció színhelye volt az elmúlt hónapokban a trieri dóm előtti tér. Az áprilisban rendezendő nagyszabású zarándoklat népszerűsítésére egy robot segítségét vették igénybe a szervezők. A robot feladata az volt, hogy lemásolja a Bibliát. Kilenc hónap alatt ötmillió betűt írt le, több mint kétezer oldalra. A zarándoklat hirdetése mellett a látványosság célja volt az is, hogy a Szentírás olvasására buzdítson. A szervezők szerint a vállalkozás mondanivalója az, hogy mai gépiesített világunkból sem hiányozhat a Biblia üzenete. A robot által leírt könyv a Trieri Biblia néven a dóm múzeumában kap helyet 2013-tól. További részleteket a katolikus hetilapban olvashatunk.

Rendes, nyilvános bíborosi konzisztóriumra került sor az elmúlt héten Rómában. A katolikus egyház legmagasabb vezetőinek összejövetelén a legfontosabb és legünnepélyesebb eseményt a bíborosi kollégium kibővítése jelentette. XVI. Benedek pápa huszonkét új bíborost kreált. Közülük tizennyolcan nyolcvan évnél fiatalabbak, így a hatályos egyházjog értelmében jogosultak részt venni egy esetleges pápaválasztó gyűlésen. A szertartáson részt vett mindkét magyar bíboros, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, valamint Paskai László nyugalmazott érsek is. A konzisztórium eseményeiről, illetve az új bíborosok küldetéséről olvashatunk összefoglalót a héten a Keresztény Életben.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr584202354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.