A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2012. február 19. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Évek óta visszatérő, és sokak számára életbevágóan fontos kérdés a téli hónapokban a fűtés. A városi ember számára szinte elképzelhetetlen a szegénység olyan foka, amikor arról kell dönteni, hogy az evés, esetleg a fűtés a fontosabb. Mert a kettő együtt már túlterhelné a családi kasszát. Számos olyan település van Magyarország szerte, ahol a külterületi házak lakói számára ez a probléma mindennapos. 2008-ban az állam moratóriumot vezetett be, megtiltotta a szolgáltatóknak az áram kikapcsolását novembertől áprilisig. Legyen bármekkora az adós tartozása. Ma már tudjuk, ez a legjobb szándék ellenére sem oldotta meg a problémát. Csak elodázta az azzal való szembenézést. Éppen ezért több településen új módszer bevezetését kísérelték meg. Előfizetős villanyórák felszerelésével próbálkoznak. Vagyis mindenki annyiért fűthet, amennyit előzőleg feltöltött a villanyóra számlájára. És jó előre tudja, hogy még meddig tart ki az adott összeg. A héten egy olyan közösség mindennapjaiba tekinthetünk bele, ahol ez a rendszer már működik. A Heti Válasz riporterét a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa kalauzolta Monor külterületén. Személyes sorsokat is bemutató írásának címe: Vigyázat, nagyfeszültség!

A Moldvai Csángómagyarok Szövetségét az anyaországban a legtöbben elsősorban az évek óta nagy népszerűségnek örvendő keresztszülői program révén ismerik. Csaknem nyolcszáz magyar keresztszülő utal az egyesület számlájára évi több tízezer forintot, hogy ezáltal egy-egy nehéz sorsú csángó magyar gyermek életét megkönnyítsék. Az elmúlt napokban azonban sajnálatos események miatt került a figyelem középpontjába az egyesület. A most távozó elnökség ugyanis több tízmilliós adósságot, rendezetlen költségvetést és a stratégia teljes hiányát hagyta maguk után. Emiatt okkal lehet számítani a keresztszülők bizalomvesztésére, akik már nem lehetnek biztosak abban, hogy pénzüket az általuk kívánt célra fordítják. Eközben Budapesten egyre gyakrabban merül fel, hogy mindez, illetve a magyar állami támogatás csupán fölösleges pénzkidobás, hiszen a csángóföldi asszimiláció már visszafordíthatatlan. Ezt látszik alátámasztani a tény, hogy a legutóbbi népszámlálás során mindössze négyezer-ötszázan vallották magukat magyarnak. Ilyen helyzetben kerül sor a moldvai csángó magyarok támogatásának teljes átszervezésére. Hogy milyen irányban és mekkora eséllyel, az a Heti Válasz legfrissebb számának összeállításából kiderül. Címe: Csángók útvesztőben.

Egykulcsos, arányos adórendszer. A kormány értelmezésében ez a tavaly megváltozott adózási szabályozás legfőbb hozadéka. Olyan rendszer, amelyben nem büntetik azt, aki többet dolgozik. Az erős állam legfontosabb alapját jelentő középosztály megerősödésének biztosítéka. Aránytalan, a szegényeket sújtó adórendszer. Ez az ellenzéki vélemény ugyanarról. Vitatják annak jogosságát, hogy miközben néhány ezer ember sokkal jobban jár a változások után, több százezernek azt ígérik, hogy nem járhatnak rosszabbul. És a munkáltató többsége a recesszió idején még ennek az elvárásnak sem képes megfelelni. Az illetékes miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy a nehéz időszak átvészelését követően, 2014-től már mindenki érezheti az átalakítások jótékony hatásait. Ezt azonban természetesen még nem tudhatjuk biztosan. A közéleti hetilap segítségével számba vehetjük azokat a tényeket, amiket viszont már biztosan tudunk az új adórendszerről. Ki jár jól, ki jár rosszul? Valóban igaz, hogy nem csökken az állam adóbevétele? Többek között ezekre a kérdésekre kapunk választ a Heti Válasz Kulcs a középosztályhoz című írásából.

HVG

A világhírű énekesnő, Whitney Houston közelmúltban bekövetkezett halála ismételten ráirányította a figyelmet a sztárvilág egyik legnagyobb betegségére. A drogfogyasztás, illetve annak tragikus következményei évtizedek óta részét képezik ennek a világnak. Jellemzi a helyzetet, hogy a harminc évvel ezelőtt a függőségben szenvedő hírességek számára létrehozott Betty Ford Klinikának napjainkig csaknem kilencvenezer lakója volt. Köztük szinte minden generáció leghíresebb bálványai. A HVG-ben megjelent Függő játszmák című írás a rivaldafény kiváltságos, mégis életveszélyes világát hozza közelebb hozzánk, Whitney Houston sorsán keresztül.

Akár az általuk bemutatni kívánt filmnél is emlékezetesebbek lehetnek a mindössze egy-két perces előzetesek. Ez érthető is, hiszen rövidségük miatt gyakran jóval izgalmasabbak és mozgalmasabbak. Ha még egy-egy egyedi ötlet is fellelhető benne, az előzetes könnyen a filmtörténet önálló darabjává válhat. Céljuk a figyelem felkeltése, az emberek becsalogatása a moziba. Immár száz esztendeje. Széles körben elfogadott, hogy az első filmelőzetes bemutatására 1912-ben került sor. Az évtizedekig sematikus és csak a tényekre hagyatkozó beharangozók műfaját olyan alkotók újították meg, mint a legendás Alfred Hitchcock. Az évforduló tiszteletére készült filmtörténeti összefoglaló a HVG-ben olvasható, Etűdök kaptafára címmel.

A kalózok élete a legtöbb ember számára mindig is egy romantikus világ része volt. Közvetlen tapasztalata kevés embernek van róluk, a filmekből pedig nem elsősorban a kegyetlenség és erkölcstelenség marad emlékezetes. Napjaink kalózai azonban már korántsem ezt a világot képviselik. A Szomália partjainál portyázó bűnözők évente több milliárd dolláros kárt okoznak a kereskedőhajók tulajdonosainak. És évről évre egyre többet. Abszurdnak tűnik, hogy a modern technika eszközei és a bűnüldözés fejlettsége még mindig megengedik, hogy sokan kalózkodásból éljenek. A hajók biztosítása, védelme, illetve az elhurcolt túszokért kifizetett váltságdíjak összege tavaly meghaladta a hétmilliárd dollárt. A HVG munkatársa annak járt utána a héten, hogy ez az összeg milyen tételekből jött össze, és képes lehet-e valaha elérni az áhított célt, a kalózkodás felszámolását. A cikk címe: Tengernyi költség.

2004-ben néhány amerikai egyetemista rájött arra, amit már egyébként is egyre többen sejtettek. Hogy az emberek közötti kapcsolattartás jövőbeni legfontosabb fóruma az internet. Céljuk akkor még csak virtuális diákközösség létrehozása volt, de a Facebook mára fogalommá vált. A még mindig rendkívül fiatal alapító, Mark Zuckerberg pedig legendává. Közösségi oldala napjainkban világszerte nyolcszáznegyvenöt millió felhasználóval büszkélkedhet. Nem véletlen, hogy a közelmúltban döntés született a cég tőzsdei bevezetéséről. Ez a lépés egy csapásra Facebook-alkalmazottak ezreit teszi dollármilliomossá. A huszonhét éves tulajdonost és társait pedig milliárdossá. A hetilap legfrissebb számából nem csak a cég tulajdonosi szerkezetét ismerhetjük meg, de a közösségi oldal jövőjéről is képet kaphatunk. Az írás címe: Mindig kell egy barát.

Figyelő

Az idei évtől bevezetett felsőoktatási reform kapcsán már szinte minden érintett kifejtette a véleményét. Akiktől viszont a legkevesebbet hallottuk, a változtatások egyik motiválójaként emlegetett üzleti szektor képviselői. A szaktárca a keretszámok megváltoztatásának egyik fő okaként ugyanis a munkáltatók igényeit jelölte meg. Éppen emiatt ért többeket meglepetésként a végeredmény. A szakértők által egyértelműen a jövő egyik legfontosabb iparágának tartott informatika például negyven százalékkal kevesebb helyet kaphat, mint a tavalyi évben. De majdnem egyötödével csökken a jövőben műszaki képzésen részt vevők száma is. A Figyelő e heti számában a nagyobb hazai munkáltatók közül keresett meg néhányat, hogy osszák meg véleményüket a felsőoktatás rendszerének átalakításával kapcsolatban. A cikk címe egy szóban összefoglalja a reakciókat: Rácsodálkozás.

Katolikus lapok

Vatikáni látogatással kezdte az évet hazánk miniszterelnök-helyettese, a kereszténydemokrata párt elnöke, Semjén Zsolt. A politikus fontosnak tartotta, hogy személyesen ismertesse a legfontosabb törvényi változásokat, mivel azok hatással lehetnek Magyarország és a Szentszék kapcsolatára is. Az új Alaptörvény, valamint a módosított egyházi, oktatási, illetve adótörvények az alapokat tiszteletben tartva jelentősen átalakíthatják egyház és állam viszonyát. A Vatikán külügyeiért felelős Dominique Mamberti érsek mindenekelőtt üdvözölte a keresztény értékekre épülő, 2012 januárjától hatályos új alkotmányt. A felek egyetértettek abban, hogy a megújult szabályozási környezet szükségessé teszi az évezred végén megkötött, úgynevezett vatikáni szerződés felülvizsgálatát. Ennek érdekében a közeljövőben vegyes bizottság létrehozására kerül sor. Semjén Zsolt mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a magyar államnak nem áll szándékában a támogatások csökkentése. De az új körülmények új megállapodást sürgetnek. A miniszterelnök-helyettes az Új Ember munkatársának számolt be vatikáni látogatásáról és a megbeszélések eredményeiről.

Az idei évtől új szemlélet válik szükségessé a hajléktalan-ellátás területén, mivel a megújult szabályozás fényében már elsődlegesen az egyes önkormányzatok hatásköre lesz a bajba jutottak megsegítése. A munkájukat, lakásukat, jövőképüket elveszítők számára eddig egyenes út vezetett az utcára, illetve az állami ellátórendszerbe. Ez a helyzet pedig sem az államnak, sem a rászorulóknak nem válhatott hasznára, hiszen csak konzerválta az egyébként sem ideális helyzetet. A társadalomba való visszailleszkedés mindenkinek egyformán érdeke. Ezt kívánja elősegíteni az egyelőre a nyolcadik és tízedik kerületekben megkezdett LÉLEK-program. A modellértékűnek szánt elképzelés lényege, hogy a rászorulók saját munkájuk eredményeként juthatnak új esélyhez. Az önkormányzat területet és eszközöket biztosít, a hajléktalan emberek pedig felépíthetik, felújíthatják, berendezhetik saját jövendő otthonukat. A program vonzerejét és várható sikerének titkát az adja, hogy valós esélyt kínál. Az ígéretesnek tűnő LÉLEK-program további részleteiről a katolikus hetilap legújabb számában olvashatunk.

Az elmúlt héten nemzetközi konferenciát rendeztek Rómában, amelyen a világ számos egyházmegyéje képviseltette magát. A tanácskozás témája a szexuális visszaélések problémája volt, célja az utóbbi évek egyházat ért támadásainak értelmezése, a múlttal való szembenézés és a helyes válaszlépések megtalálása. A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy azt még a nem egyházi média is határkőként jellemezte. Az egyházat képviselő résztvevők mellett felszólalt többek között egy egykori áldozat is. A konferencia zárónapján került sor az egyház új gyermekvédelmi központjának hivatalos bemutatására. Az új intézmény vezetője, egyben a római szimpózium fő szervezője a jezsuita pszichológus, Hans Zollner. Az Új Ember kérésére a magyar olvasóknak is beszámol a tanácskozás részleteiről és eredményeiről, valamint az intézet későbbi működéséről.

Február elején hozta nyilvánosságra a Szentszék XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetét. A katolikus egyházfő a zsidókhoz írt levélből vett idézetet választott üzenete mottójának: „Legyen gondunk arra, hogy szeretetre és jótettre buzdítsuk egymást.” A gondolat legfontosabb mondanivalója, hogy az ember felelőssége nem csupán az elesettek fizikai és anyagi megsegítésére terjed ki. Nem feledkezhetünk meg testvéreinkkel szemben fennálló spirituális kötelességeinkről sem. A harmadik évezred egyik legkárosabb hozadéka a lelkiismeret háttérbe szorítása a túlzásba vitt individualista gondolkodásmód által. Ez legalább annyira káros következményekkel járhat, mint az elmúlt években szintén szaporodó anyagi gondok. Ezekkel kapcsolatban megállapítja a pápa, hogy nem elég a következményekkel foglalkozni, azokra megoldásokat keresni. A jelen betegségeinek egyik alapja a kapzsiság, a pénzhez való ragaszkodás. De számos egyéb bűnös folyamat van, amelyek belülről rágják szét a társadalom érzéken szöveteit. XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenetének ismertetését a Keresztény Élet e heti számának címlapján olvashatjuk.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr314133686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.