A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2012. február 12. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Február harmadikán reggel érkezett a megdöbbentő hír: csaknem hat évtizedes működés után csődbe ment a magyar nemzeti légitársaság. Azt ugyan mindenki tudta, hogy a Malév már évek óta a megszűnés határán egyensúlyozott, a csőd mégis elképzelhetetlennek tűnt. Ezt erősítette az aktuális kormány döntése is, amivel néhány nappal korábban stratégiai vállalattá nyilvánította a társaságot. Ezzel azonban már a bukásra is felkészülhettek, mert így csőd esetén különleges eljárások vonatkoznak rá. Ez végül be is következett, holott néhány hónapja még erős kínai befektetői csoport lehetséges részvételéről szóltak a hírek. Ugyanakkor nem a Malév az egyetlen légitársaság, amelyet csődbe vittek az elhibázott döntések és a recesszió. Az elmúlt tíz évben mintegy száz európai légitársaság kényszerült bezárásra. Köztük például Spanyolország nemzeti légi vállalata. A Heti Válasz legújabb számában Légi csapás címmel részletes összeállítást olvashatunk a Malév bukásáról, illetve az odáig vezető folyamatokról.

A rokkantsági ellátás túlzottan elnéző és visszaélésekkel terhelt rendszerét először 2008-ban szigorították látványosan. Az amerikai mintára megújított felülvizsgálati rendszer következtében csak a tavalyi évben a jogosultak húsz százalékától vonták meg a rokkant minősítést. A jelenlegi kormány azonban még ennél is szigorúbb szabályozás bevezetését tervezi. A cél az, hogy aki képes a munkavégzésre, ne maradhasson otthon rokkantsági ellátáson. Az intézkedések hatásaként csak az idei évben mintegy kilencvenmilliárdos megtakarítást terveznek. Ez sokak szerint csak tömeges visszaminősítésekkel érhető el, ami viszont nem feltétlenül szolgálja a betegek érdekét. A hetilap munkatársa a rokkantsági ellátás megújuló rendszerének főbb alapelveit és várható hatásait vizsgálta. Írásának címe: „Kelj fel és járj”.

Világszerte számos ország vezető politikusai büszkélkedhetnek azzal, hogy az Egyesült Államok egyetemein szereztek tudományos fokozatot vagy ott folytatnak kutatásokat. A jelenleg államfői pozíciót elfoglalók közül például a grúz, a mexikói, valamint a chilei elnök is az USA-ban végezte tanulmányait. Az Európában ismertebbek közé tartozik az olaszországi válságkezelésre nemrég felkért Mario Monti vagy a Görögországban hasonló feladatot ellátó Lukasz Papademosz. Szintén válságos helyzetben került a kormányfői székbe a kutatói tevékenysége révén a John Hopkins Egyetemhez kötődő Bajnai Gordon is. Nem véletlen, hogy az ugyanitt oktató, hazánkban kétes hírnévnek örvendő Charles Gati őt jelölte meg, mint a jelenlegi helyzetben ideális magyar miniszterelnököt. Az Amerikához hű politikusok vezető pozícióba segítése az ötvenes évek óta tudatosan zajlik. Mégsem mindig bizonyul sikeresnek a kiválasztás. Több példával is szolgál erre például az éppen átalakuló közel-keleti politikai elit. Egyebek mellett erről is olvashatunk az USA-hoz köthető politikusok karrierjét áttekintő, Amerikából jöttem című cikkben, amely a Heti Válasz e heti számában olvasható.

A Magyarországon is egyre ismertebb hitelminősítő, a Standard & Poor’s nem csupán hazánk besorolását rontotta le az elmúlt egy évben. A vállalat olyat tett, amit még senki sem mert: leminősítette az Egyesült Államok hitelbesorolását. A világ vezető gazdasági hatalma ezzel elveszítette addig meglévő legmagasabb besorolását. A másik két nagy minősítő természetesen nem követte a példát. És úgy néz ki, ezt jól is tették. Az azonnali, minden irányból érkező cáfolatok után nyomozás indult a Standard & Poor’s tevékenységének kivizsgálása céljából. Sok szakértő ugyanis azt sejti a leminősítés hátterében, hogy az USA megtagadta a minősítő által kért összegek kifizetését. Ha végül bizonyítást nyernek a vádak, az a bankrendszer egészére is komoly hatással lehet. Az ügy előzményeiről és hátteréről kapunk képet a Heti Válasz Hitelrontás című írásában.

HVG

A Seuso-kincsek megtalálásuk óta a régészettudomány egyik legnagyobb rejtélyét jelentik. A kincsek eredetének homályos voltát erősíti az az állapot, hogy évtizedek óta senki nem vizsgálhatja azokat. Így sem a származási helyük, sem pontos koruk nem határozható meg. Mindennek igen egyszerű oka van. A kincsek jelenlegi birtokosa, az angol Lord Northampton nem szeretné, ha a tudósok olyan eredményre jutnának, ami miatt meg kellene válnia gyűjteményétől. A témáról még nyilvános vitát is csak az folytathat, aki vállalja az esetleges pereskedést. Pedig a Seuso-kincsek feltételezett tulajdonosa ismert. Mégpedig a magyar állam. Hazánk két évtizede már próbálkozott a visszaszerzésükkel, de az erre irányuló pert elveszítette egy amerikai bíróságon. Egy elfogadásra váró törvény miatt most újra előtérbe kerülhet a lelet eredete. Ez ugyanis kimondaná, hogy tudományos kutatáson alapuló jóhiszeműen kialakított szakvéleményéért senki nem perelhető. A törvény várható következményeiről és a Seuso-kincsek kalandos sorsáról olvashatunk a HVG Agyonhallgatva című cikkében.

A múlt héten hetvennyolc éves korában elhunyt a huszadik század második felének magyar irodalmi, később politikai életében meghatározó szerepet betöltő Csurka István. Elmondható róla, hogy korának egyik legvitatottabb alakja volt. A sokak által nagyra tartott írót a nyolcvanas évek végén a szocialista vezetés nemkívánatosnak minősítette. Későbbi életútja során azonban még többekkel került szembe politikai szerepvállalása okán. A közéleti hetilap a héten az íróból politikussá avanzsáló Csurka Istvánra emlékezik. A kommunista berendezkedéssel többször szembekerülő, mégis elismert szerző munkásságát a rendszerváltás évében elhangzott emlékezetes rádiójegyzetéig ismerhetjük meg. A cikk címe: A fordulat érve.

Új tudományág elnevezésével kezdhetünk ismerkedni. Az undorológia a hét alapérzés egyikével, az undorral foglalkozik. Annak kiváltó okaival, eredetével, esetleges evolúciós hasznával. A témával elsőként Charles Darwin foglalkozott behatóan, azt követően viszont a huszadik század közepéig senkit nem érdekelt a téma. Napjainkban pedig újra felkeltette a tudományos élet egyes szereplőinek érdeklődését. A héten a HVG-ben megjelent, A gyomor forgandó című írás a fiatal tudomány fejlődését, valamint a kutatók következtetéseit foglalja össze.

Figyelő

Gyakran mondjuk, hogy a modern technika ma már szinte mindenre képes. Mégis időről időre készülnek olyan újítások, amelyekre azelőtt még gondolni sem mertünk volna. Vagy csupán írók és forgatókönyvírók kimeríthetetlen fantáziájában öltöttek testet. Napjaink, illetve közeli jövőnk egyik legmegdöbbentőbb találmánya a térbeli nyomtatás. Még nehéz elképzelni, hogy egész tárgyakat nyomtathatunk ki, ám ez a technológia ma már kézzelfogható. A néhány hónapja Londonban megrendezett Ipari Forradalom 2.0 kiállítás fő látványosságát jelentették a nyomtatott tárgyak. A rendezvény elnevezése jól jelzi, milyen jelentőséget tulajdonítanak az új eljárásnak. Bár a háromdimenziós nyomtatók ára egyelőre igen magas, és a felhasználható alapanyagok jelentős része nem környezetbarát, számos előnye miatt mára már több iparágban is elterjedt. Különösen hasznosnak bizonyul prototípusok előállítása esetén. További érdekességeket tudhatunk meg a térbeli nyomtatásról a Figyelő legfrissebb számában, a Robotszobrászok című cikkből.

Katolikus lapok

A január utolsó napjaiban beköszöntött zord téli időjárás mindenkit váratlanul ért. Nem a téli hónapoktól elvárható hó és hideg miatt, mint inkább a szinte egyik napról a másikra bekövetkezett csaknem húsz fokos lehűlés következtében. A régen látott időjárás mindenkinek nehézségeket okoz, ám vannak emberek, akiknek ezekben a napokban szinte lehetetlenné válik az élet. Az utcára kényszerülő hajléktalanokra nem csak azoknak kell odafigyelniük, akiknek ez a munkájuk. Mindannyiunknak részt kell vállalnunk szerencsétlen sorsú embertársaink segítésében, hiszen nekik az életük múlhat ezen. Miközben nekünk lehet, hogy csak egy kis odafigyelésbe és egy telefonba kerülne, hogy biztonságos, fűtött helyen vészelhessék át az elviselhetetlen hideget. Erre hívják fel a figyelmünket az Új Ember hasábjain a Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász munkatársai. A gondviselés házai című írásban megismerhetjük a segítségnyújtás lehetőségeit, és bepillantást nyerhetünk a szolgálatok munkájába is.

„A gyógyulás és a megújulás felé”. E mottó jegyében tartanak konferenciát a héten a katolikus egyház magas rangú vezetői a Pápai Gergely Egyetem szervezésében. Az összejövetel legfontosabb célja a gyermekvédelem iránti elkötelezettség megerősítése. Az elmúlt években az egyházat ért szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak tették szükségessé az újabb, a világegyház egészét átfogó találkozót. A konferencián száztíz ország püspöki konferenciájának képviselői, valamint harminc szerzetesrend legfőbb elöljárói vesznek részt. Nem csupán ismételt állásfoglalás hangzik el Rómában, de konkrét lépéseket is tesznek a jelenlévők. A Hittani Kongregáció tavalyi körlevelében arra szólította fel az egyházmegyéket, hogy dolgozzanak ki megfelelő irányelveket a probléma kezelésére, illetve megelőzésére. Ennek megfelelően a Szentszék új képzőközpont létrehozásáról határozott, amelyet itt ismerhetnek meg a résztvevők. A program feladata lesz felkészíteni a helyi egyházak vezetőit többek között a vádak kivizsgálásának hatékonyabb és gyorsabb lefolytatására. A héten megrendezett konferencia részleteiről és várható hatásairól olvashatunk az Új Ember legújabb számában.

Szintén a hitelesség helyreállításának fontosságára hívja fel a figyelmet új publikációjában Frederico Lombardi, szentszéki szóvivő. Írásában két problémakört nevezett meg, amelyekre különösen érzékeny a közvélemény, főként az egyház tekintetében. Az első, a napokban tartott római konferencia témáját is jelentő szexuális visszaélések elleni küzdelem. A másik jelentős probléma jóval kisebb visszhangot kap ugyan, ám hasonlóan nagy veszélyeket hordoz magában. A katolikus egyház gazdasági tevékenységét, különösen is a vatikáni pénzintézetet érintő vádak a múlt század második felétől folyamatosak. Ezek komolyságát jelzi, hogy eddig egyetlen feltételezett visszaélés sem nyert bizonyítást. Arra azonban okot szolgáltattak, hogy egyre többen megkérdőjelezzék az egyház pénzügyi tevékenységének szükségességét és tisztaságát. Frederico Lombardi ezért a hitelesség mellett az átláthatóság megteremtését nevezte a közeljövő legfontosabb feladatának. A Szentszék szóvivőjének jegyzetéből készített kivonatot a katolikus hetilapban olvashatjuk.

A 2011-es évben megjelent, XVI. Benedek pápával készített interjúkötet alig két hónap alatt másfél millió példányban fogyott el. Nem kevésbé keresett tehát, mint a szintén milliók által olvasott korábbi kötet, a még Ratzinger bíborossal készített A föld sója. Január utolsó napján hazánkban is bemutatták a címe alapján annak szerves folytatását jelentő, A világ világossága című könyvet. A magyar nyelvű kiadáshoz bevezetőt író Erdő Péter bíboros elmondta, hogy a mű közel viheti az embereket a Szentatya személyéhez, mivel teológiai szaktudás nélkül is jól érthető. A kötet egyik legfontosabb jellemzője, hogy a pápa nem tér ki a kényes kérdések elől sem, nyíltan szembenéz azokkal és őszintén beszél a problémákról. További részleteket ismerhetünk meg a könyvbemutatóról, illetve magáról az interjúkötetről is a Keresztény Élet e heti számában.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr414096208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.