A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2012. február 06. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Az elmúlt évtized során különös üzletág nőtte ki magát az Európai Unión belül. Évről évre nő azoknak a száma, akik uniós állampolgárként kisebb-nagyobb összegért hajlandóak házasságot kötni. Az üzlet eredményeként az addig EU-n kívüli másik fél is hivatalosan az Unió polgárává válhat. Ezt azonban a hatóságok általában nem nézik jó szemmel. A legtöbb államban bűncselekménynek számít, amiért akár több év börtön is járhat. Az ily módon előnyökre, illetve lényegesen könnyebb Európán belüli utazásra vágyakozók többsége afrikai, ázsiai és közel-keleti országokból érkezik. A boldogító igent pénzért kimondó másik fél pedig leggyakrabban a később csatlakozott kelet-európai államok polgára. Bár a magyarok aránya még mindig csupán két százalék a felderített házassági csalások résztvevői között, figyelemre méltó, hogy számuk a tavalyi évhez képest megduplázódott. A legnépszerűbb országnak eddig a kelet-európai vendégmunkásokban bővelkedő Nagy-Britannia számított. A egyre keményebb fellépés miatt több honfitársunk is az újságok címlapjára került az elmúlt években Angliában. A migrációs csalásnak minősülő látszatházasságok helyszíne ezért a kevésbé alapos országokba, így például Ciprusra tevődött át. A névházasságok elterjedésének hátteréről olvashatunk a Heti Válasz legfrissebb számában. Az írás címe: Eladó a menyasszony.

A hazai televíziózás egyik legvitatottabb alakja Fábry Sándor. Megosztó személyiség, akit legalább annyian szeretnek, ahányan ki nem állhatják. Elvitathatatlan azonban, hogy azon kevesek közé tartozik, akik bármilyen társadalmi, politikai és gazdasági helyzetben képesek egyedül is piacképessé tenni egy műsort. Aktuális műsorával egy időben a többi csatornának gyakorlatilag fölösleges sugároznia. Idén, hosszú évek után újra a közszolgálati televízión láthatjuk őt, holott korábban nyíltan vállalta, hogy eszébe sem jutna elhagyni a hozzá ragaszkodó kereskedelmi csatornát. Nem egy esetben pedig éles kritikát fogalmazott meg azokkal szemben, akik mostantól már a felettesei. Állítja, a kettő között nincs ellentmondás, és korábbi véleményét ma is fenntartja. Tizenhárom évvel távozása után tehát ettől a héttől újra a Magyar Televízióban Fábry Sándor. Az ez alkalomból vele készített interjút a közéleti hetilapban olvashatjuk.

Dörner György kinevezése a budapesti Új Színház élére a hazai színházi élet mellett a magyar és a nemzetközi politikai körökben is jelentős indulatokat váltott ki. A szélsőséges nézeteit vállaló korábbi színészt a főpolgármester a szakmai bizottság véleménye ellenére nevezte ki. Pályázatát jobb- és baloldali megszólalók is egyértelműen gyengébbnek nevezik, mint az eddigi vezetőét, Márta Istvánért. De nem az Új Színház az egyetlen, amelyben vitatható vezetőváltást hozott az elmúlt esztendő. A Mikroszkóp Színpad éléről az elvonások miatt távozó Verebes István szerint azonban semmi különleges nincs abban, ha az aktuális kormány kisajátítja a színházakat. Szerinte ugyanezt tették a baloldali kormányok is. Mások viszont szakmai érveket is felhoznak a több esetben nehezen magyarázható váltások ellenében. Hogy mik ezek az érvek, illetve mi várható a közeljövőben a hazai színházakban, megtudható a Heti Válasz héten megjelent számából. A cikk címe: Balra el, jobbról be?

Két jelentős európai sporteseményre is sor került az év első hónapjában. A férfi kézilabda, valamint a női és férfi vízilabda kontinenstorna is januárban került megrendezésre. Női vízilabda válogatottunk bronzérme egyértelmű és nem várt siker. Férficsapataink eredményének hazai megítélése azonban igencsak vegyes. A sikert általában túlértékelő, a kudarcot viszont elfogadni képtelen magyarok között sokan vannak, akik szerint csúfos bukás a két csapat helyezése. Mindezt különösen annak fényében érdemes megvizsgálni, hogy a nyáron Londonban olimpiát rendeznek. Erre vállalkozott a héten a Heti Válasz szakértője. Reményteljes csalódások című írásában nem csak a közelmúlt eseményeire tekint vissza, de a nyári játékok szemszögéből is elemez.

HVG

Európa leghosszabb ideje fogyatkozó lélekszámú állama Magyarország. Már több mint három évtizede csökken hazánk népessége. Sokan gondolják úgy, hogy ebben jelentős szerepet tölt be az abortuszok különösen magas száma. Statisztikák szerint minden második élve született gyermekre jut egy abortusz, ami évente mintegy negyvenezer meg nem született gyermeket jelent. A 2010-es kormányváltás óta időről időre újra felmerül a hatályos abortusztörvény szigorítása. Legutóbb decemberben vetették fel kereszténydemokrata képviselők a beavatkozás állami támogatásának megszüntetését. Eredménytelenül. A módosítás lehetősége azonban napirenden maradt, amit jelez az is, hogy a januárban életbe lépett új Alaptörvény deklarálja a magzati élet védelmét a fogantatástól kezdődően. A HVG-ben megjelent Illúziókkal terhes című cikkből a jelenlegi helyzetről, a hatályos szabályozásról, illetve a szigorítás lehetőségeiről is megtudhatunk részleteket.

A gazdasági élet önellentmondásokban bővelkedő terület. Állami és gazdasági vezetők egyöntetűen állítják, hogy az évek óta húzódó recesszió mindenkit érzékenyen érint. Az átlagember világszerte mégis azt látja, hogy gazdagok és szegények jövedelme, illetve lehetőségei közötti különbségek napról napra nőnek. Elemzők pedig éppen azt látják a világgazdasági növekedés egyik lényegi akadályának, hogy a legideálisabb fogyasztói rétegek vásárlóereje folyamatosan csökken. Elgondolkodtató tény, hogy a világ népességének fele mindössze az összvagyon egy százalékával rendelkezik. Miközben a leggazdagabb egy százalék ugyanennek az egyharmad részén osztozik. A fennálló helyzet nem csupán igazságtalan, de hosszútávon tarthatatlan is. A hazai és nemzetközi téren egyaránt rendkívüli mértékű gazdasági és szociális különbségekről szól a hetilap Kileng az inga című írása.

A már javában zajló amerikai előválasztási kampány során előtérbe került, hogy az egyik legesélyesebb republikánus elnökjelölt-aspiráns a mormon hitet követi. Mitt Romney vallási hovatartozása azonban korántsem botránkoztatta meg annyira a társadalmat, mint azt ellenfelei várták. Miként Romney legnagyobb riválisa, Newt Gingrich kevéssé példamutató családi élete és vallásának többszöri megváltoztatása sem. Látható, hogy a hagyományosan konzervatív amerikai társadalom a jelenlegi helyzetben nem ez alapján ítéli meg leendő elnökét. De így volt ez mindig? A HVG Kitérnek rá címmel megjelent, az amerikai elnökök vallásával foglalkozó cikke többek között erre is választ ad.

Figyelő

Nem először és valószínűleg nem is utoljára merült fel az internettel kapcsolatosan a szabadságjogok határainak kérdése. Miközben a szellemi tulajdont védő szervezetek évek óta sürgetik a szabályozás szigorítását, a világhálós szabadság korlátozása ellen is egyre többen lépnek fel. Vékony ugyanis a határ, amely az illegális letöltések megakadályozását és az önkényes cenzúrát elválasztja egymástól. A közelmúltban amerikai képviselők kényszerültek az internet használatát szigorító javaslatuk visszavonására a nem várt társadalmi felháborodás miatt. Mindeközben a háttérben az illegális letöltések haszonélvezői és a hatóságok között már-már valódi háború zajlik. Az internetes szabadság határairól és a szerzői jogok védelméről olvashatunk összeállítást a Figyelő e heti számában. Az írás címe: Harc, minden eszközzel.

Katolikus lapok

Az elmúlt hónapok hazai és nemzetközi eseményei világosan megmutatták, hogy az európai integráció eszménye mély válságát éli. A nagyhatású keresztény államférfi, Robert Schuman által fél évszázada megálmodott Európai Unió tagállamainak egysége megbomlani látszik. A huszonhét tag érdekeinek összeegyeztetése egyre nehezebb feladatnak bizonyul. Az egyes országok között fennálló jelentős gazdasági és társadalmi különbségek, a recesszió, valamint az önállóság sokszor hibás és eltúlzott hangsúlyozása veszélybe sodorták az egységes Európa álmát. A belső megosztottsággal küzdő államokban egyes politikai erők önös érdekből egyenesen ellenségként próbálják beállítani az Uniót. Magyarországon is ezt a képet erősítik az EU túlzott befolyását számon kérő egyre hangosabb vélemények, amelyek az egyik parlamenti párt közelmúltbeli zászlóégetésével lépték át a kritikus határt. Pedig a közös cél érdekében mindenkinek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. A józan igazodás által még nem válunk gyarmattá. Mit kell tisztáznunk az EU-val? Ezzel a címmel készített helyzetelemzést hazánk, Európa és az Unió viszonyáról a neves közgazdász, Bod Péter Ákos. Írása az Új Ember legújabb számában olvasható.

Régóta nem látott kihívásokkal került szembe a kereszténység a harmadik évezredben. Sokszor hallhattuk már ezt a mondatot az elmúlt években. Ugyanerre a következtetésre jutott január végi közös tanácskozásán az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája. A gazdasági világválság, az egyre több országban fellángoló keresztényüldözés, a fiatalok és a családok romló helyzete, az új ateizmus megerősödése. Többek között ezek azok a veszélyek, amelyekkel szemben a vallásnak kell alternatívát és kiutat mutatnia. Az ülés résztvevői éppen ezért külön kiemelték az ökumenikus gondolat fontosságát. A vegyes bizottság, amely évente ülésezik, immár negyvenéves múltra tekint vissza. Az idén neves szakértők bevonásával megtartott ülés részleteiről olvashatunk a héten a katolikus hetilapban.

A téli időszakban sokkal többen látják sötétnek és kilátástalannak az életet, mint az év többi szakaszában. A korábban beköszönő sötétség és a hideg időjárás sokak hangulatát képes elrontani. Ideális esetben mindez csak a tavasz érkezéséig tart. A melegedő idő, illetve a hosszabbodó nappalok általában magukkal hozzák a pozitív világlátást is. Sajnos azonban nem mindig van ez így. Sokaknál a rosszkedv és a levertség nem múlik el a téllel együtt, továbbra is meghatározó hangulat marad. Szakértők szerint a depresszió korunk népbetegsége. A felgyorsult életvitel, a csökkenő szabadidő és a kapaszkodók hiánya mind több ember életét jellemzik. Az Új Ember legfrissebb számában Süli Ágota pszichiáter beszél a depresszió tüneteiről, okairól, valamint a gyógyulás útjairól.

A londoni olimpia évében a katolikus hetilap is igyekszik segíteni a ráhangolódást a négy éve várt eseményre. Év elején útjára indított sorozatában a magyar csapat már biztos résztvevő, legfőbb éremesélyeseit mutatja be. Ezen a héten a kalapácsvető Pars Krisztiánt ismerhetjük meg közelebbről. A pekingi játékok után csak adminisztrációs és sportdiplomáciai okok miatt érem nélkül maradt magyar versenyző ezúttal az egyik legnagyobb esélyesként indul. A világranglistát is vezető atlétáról az Új Ember olimpiai rovatában olvashatunk.

A magyarországi katolicizmus egyik kiemelkedő emlékhelye Sümeg. A barokk kori műemlékekben különösen gazdag település a török uralom idején két évszázadig a veszprémi egyházmegye székhelye is volt. Híres vára mellett így a város püspöki palotával is büszkélkedhet. De kiemelkedő műemléknek számít a barokk művészet szépségét hirdető plébániatemplom is. A település adottságainak kihasználása érdekében az önkormányzat, a plébánia és a helyi ferences közösség hagyományteremtő szándékkal tavaly első alkalommal rendeztek barokk napokat. A sümegi katolikusok azonban nem csak a dicső múltra lehetnek büszkék. Virágzó vallási élet jellemzi a helyi közösséget. A Keresztény Élet legújabb számában Sümeg városának történelmével és mindennapi életével ismerkedhetünk meg Nagy József plébános segítségével.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr584072137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.