A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2012. január 27. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Néhány évvel ezelőtt sokadszor is hozzálátott az aktuális fővárosi vezetés és a kormányzat, hogy megteremtsék Budapest új, modern arculatát. A több esetben már akkori is irreálisnak tűnő elképzeléseket végül az időközben kitört gazdasági válság véglegesen megakasztotta. Mindennek eredményeként ma az el sem kezdődött beruházások mellett félig lebontott műemlékek romjainak és részben felépített épületek csontvázainak tucatjai szegélyezik a várost. A Hajógyári-szigetre tervezett kaszinóváros vagy a Dohány utcai zsinagóga közelébe megálmodott luxus lakópark csak a legismertebbek a grandiózus elképzelések közül. De említhető a budai Clark Ádám téren található csaknem egy évtizede építkezés miatt lezárt, de még mindig üres telek is. A Heti Válasz legfrissebb számában a félbehagyott fővárosi építkezésekről készített körképet. A lap munkatársainak segítségével megismerhetjük a jelenlegi helyzetet, de azt is megtudhatjuk, hogy az egyes beruházások esetén mennyi esély van a munkálatok folytatására. A cikk címe: Elfújta a válság.

A legrosszabbkor, az elmúlt év végén, a karácsony előtti rohanás közepette derült fény a bankkártyákat érintő eddigi legnagyobb hazai adatlopásra. A Magyarországon több tízezer, a régió tekintetében százezres nagyságrendű ügyfelet érintő bűncselekménynek azonban több szempontból is jótékony hatása volt. Egyrészt felgyorsította a régóta tervbe vett, de csak hosszú távú célként megjelölt teljes körű kártyacserét. Ennek keretében a csak mágnescsíkkal ellátott bankkártyák helyét átveszik a sokkal biztonságosabb chipes kártyák. Az adatlopás másik pozitív hozadéka, hogy felhívta az ügyfelek figyelmét a nagyobb óvatosságra. Szakértők szerint a bankkártyával való visszaélések jelentős része megelőzhető lenne kicsit nagyobb odafigyeléssel. A héten megjelent Heti Válasz Hamiskártyások akcióban című írásának szerzője összegyűjtötte a csalók leggyakoribb módszereit, a megelőzés eszközeit, valamint a bankok biztonsági intézkedéseit is.

Ki ne emlékezne a korábbi Forma-1-es világbajnok, Jenson Button által a tavalyi sorozat utolsó futamán viselt kalocsai mintákkal díszített overállra? A magyar népművészet motívumai egy internetes szavazás fölényes megnyerésével kerülhettek fel az említett ruhára, azóta kis túlzással divatot teremtve. A spanyol válogatott labdarúgó kapus, Iker Casillas kesztyűjének díszítésére kiírt szavazást szintén kalocsai és matyó motívumokkal nyerte meg nagy fölénnyel egy magyar egyetemista. Apró szépséghiba, hogy a kesztyűt végül mégsem vette fel a hálóőr. A népi motívumok újrafelfedezésének legfrissebb példáját pedig a magyar olimpiai csapat hivatalos formaruhája szolgáltatja. Azóta az UNESCO szellemi és kulturális örökségeinek listájára is felkerült Kalocsa élő hagyománya. A már-már újra divattá vált népművészeti motívumok jövőjéről olvashatunk a hetilap Nem egy matyó hímzés címmel megjelent írásában.

Ki napjaink legkeresettebb magyar labdarúgó edzője? A román László Csaba. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen Európában mindenki tudja róla, és ő is büszkén vallja magáról, hogy magyar. A belterjes hazai futballközeg azonban külföldinek, románnak, esetleg németnek tekintette és képtelen volt befogadni. László Csaba ezért már évek óta járja Európát, hogy növelje az őt és munkáját elutasító magyar labdarúgás, illetve szeretett nemzete elismertségét. A legnevesebb edzőképző központban diplomát szerző, több nyelven anyanyelvi szinten beszélő szakember az elmúlt héten újabb jelentős megbízást kapott. Évtizedek óta első magyar edzőként európai ország, nevezetesen Litvánia szövetségi kapitányává választották. A Ferencváros korábbi edzője most a Heti Válasz riporterének vall identitásáról, új munkájáról, céljairól, illetve a pénzhez való viszonyáról is. A László Csabával készített interjú címe: Egy magyar Európában.

HVG

Megérdemli-e egy jogerősen elítélt brutális gyilkos, hogy tiszteletben tartsák személyiségi jogait? Más szavakkal: van-e joga beperelni a nevét nyilvánosságra hozó sajtóterméket egy negyven évre ítélt bűnözőnek? Lényegében ezekre a kérdésekre adott választ a Szegedi Ítélőtábla, közelmúltban meghozott precedensértékű határozatában. A Hajdú-Bihari Napló és a Debreceni Ítélőtábla ellen beadott keresetben az akkor már büntetését töltő férfi személyiségi jogainak megsértését kérte számon, több milliós jóvátétel megítélését kérve. A per megindításakor érvényben lévő alkotmány homályos megfogalmazásainak köszönhetően nem is alaptalanul. Hogy milyen döntést hozott az ügyben eljáró szegedi bíróság, illetve milyen hatással lehet ez a jövőre nézve, megtudható a héten megjelent HVG Elásott nevek? című cikkéből.

Sokaknak jut eszébe ugyanaz a bő két évtizede üresen álló egykori szovjet laktanyákról. A lepusztult, bántóan elhagyatott és méltatlanul elfeledett épületekről a legtöbb magyarnak a negyvenéves szovjet megszállás jut eszébe. Mint azt a történész is elmondta, nehéz értékként elfogadtatni a közelmúlt emlékeit. Ez pedig nagymértékben megnehezíti a romos épületek felújítását és hasznosítását is. Ezzel szemben éppen jelenlegi állapotuknak köszönhetően örvendenek nagy népszerűségnek például a hollywoodi filmesek, illetve a történelem kedvelői körében. Időről időre mégis felmerül az épületek adottságainak kihasználása. Szóba került már iskola, sportpálya, de még lakóparkok kialakítása is. Mindez azonban egyelőre csak terv maradt. A HVG újságírója a héten utánajárt az exszovjet laktanyák jelenlegi állapotának és jövőbeni lehetséges felhasználásának. Írásának címe: Hóvihar a porszívóban.

Az elmúlt hetek eseményei a széles nyilvánosság számára is érdekessé tették a szerzői jogokkal kapcsolatos problémákat. Azon belül is leginkább az elődök munkáiból vett idézetek megjelölésének kérdése került középpontba. A hetilapban ennek apropóján olvashatunk érdekes írást az idézés és forrásmegjelölés történetéről. A cikkből megtudhatjuk, hogy ez a mára legtöbb esetben kötelezővé tett szokás több mint négy évszázados múltra tekint vissza. Igazán elterjedtté pedig a humanizmus korában vált. Akkor azonban még nem az eredeti szerző iránti tisztelet indította hivatkozásra az idézőt, sokkal inkább saját véleményének alátámasztása. Így nemhogy ellopták volna a tekintélynek számító korábbi szerzők munkáit, de olyan gondolatokat is nekik tulajdonítottak, amelyekhez valójában semmi közük nem volt. De ez csak egyetlen változás az elmúlt négyszáz év fejlődése során. A cikket a HVG e heti számában olvashatjuk, Átvételi elismervény címmel.

Figyelő

Az egyik legmegrázóbb esemény egy ember életében a munkahely elvesztése. Bizonytalan jövőképet, sokszor megalázó helyzeteket eredményez. De a leépítés azon döntések közé tartozik, amelyek mindkét fél számára kellemetlenek. Egy rosszul megtervezett kirúgás üzleti veszteséget okozhat, de akár erőszakot is kiválthat. A szakszerű leépítés elsajátítása válságos időben sajnos különösen fontos. Hiszen még a munkavállalónak sem mindegy, milyen körülmények között küldik el. Ehhez ad iránymutatást szakemberek segítségével a Figyelő e heti száma. Az összeállítás címe: Életben maradni.

Katolikus lapok

Miként Franciaországról például elsőként a divat jut eszünkbe, Svájcról pedig az óragyártás, olyan egyértelmű, hogy Magyarország a mezőgazdaság országa. Legalábbis így volt ez évszázadokon át, de napjainkban már azért is küzdeni kell, hogy egyáltalán beszélhessünk a jövőben is magyar mezőgazdaságról. Ezt a célt hivatott megvalósítani az elmúlt héten bejelentett Darányi Ignác-terv. Fazekas Sándor, az illetékes tárca vezetője egy szakmai konferencia keretében ismertette a 2020-ig érvényes vidékstratégia, illetve az annak megvalósítására elkészített Darányi-terv részleteit. A koncepció egyik legfontosabb eleme, hogy a hazai mezőgazdaság alappillérei a multi cégek és tömegtermelésre felépített üzemek helyett újra a családi gazdaságok legyenek. Ezzel nemcsak hatékonyabban lehetne munkahelyeket teremteni az elmaradott vidékeken is, de a helyi adottságok kihasználására is alkalmasabbak az ilyen jellegű vállalkozások. A stratégia tartalmazza továbbá a város és vidék közötti kapcsolat helyreállításának és értékeink megőrzésének fontosságát, valamint a termőföld elherdálásának megakadályozását. Ha mindez megvalósul, Fazekas Sándor szerint újra világhírű lehet a magyar mezőgazdaság. A Darányi Ignác-tervről, illetve az ágazat jelenlegi állapotának tarthatatlanságáról további részleteket az Új Ember legfrissebb számában olvashatunk. A lapban a hét kérdése, hogyan lehet versenyképes a mezőgazdaságunk?

A 2011-es évben Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke lett hazánkban az év önkéntese. A 2005-ben létrehozott szervezet munkatársainak célja, hogy hidat képezzenek az adományozók és a rászorulók között. Az alapító ráébredt, hogy a gyártók és forgalmazók által már fölöslegesnek ítélt élelmiszerek, amelyek csak a helyet foglalják, mások számára életmentő fontosságúak lehetnek. Az elmúlt években a belga támogatással indult Élelmiszerbank a saját lábára tudott állni, és vezetője már a regionális központok létrehozását tervezi. Cseh Balázs a katolikus hetilap héten megjelent számában beszél a szervezet kezdeteiről és jövőjéről, az önkéntesség értelméről, valamint saját szerepéről, motivációiról is.

Ha egy papról kiderül, hogy rendszeresen sportol a helyi fiatalokkal, az a magyar médiában mindig hírértékű. Mintha különleges és meglepő felismerés lenne, hogy a pap is ember. Rockenbauer Barnabás, zalaegerszegi ferences szerzetes évek óta összeköti a lelkigondozást az önfeledt játék örömével. Célja nem az, hogy direkt módon megtérítse a környékbeli fiatalokat. Sokkal inkább az, hogy életvitele mellett játékával is példát mutasson a számukra. Vallja, hogy még focizni is csak lélekből szabad. Ha a vele együtt focizó gyerekeket is rá tudja ébreszteni ennek fontosságára, már elérte a célját. Minderre Rockenbauer Barnabás a pályát tartja a legjobb terepnek. A sportszerető szerzetes az Új Ember munkatársának mesél Istentől ajándékba kapott tehetségéről, indíttatásáról, illetve a labdarúgástól kapott élményeiről.

Különleges, ám itthon méltatlanul kevés nyilvánosságot kapott megtiszteltetés érte hazánkat. Egy közéleti témákkal foglalkozó német napilap Erdő Péter bíborost kérte fel évzáró, egyben évnyitó vezércikk megírására. A katolikus szellemiségű Tagespost szerkesztői úgy gondolták, hogy a válságos időszakot megélő európai közösség számára iránymutatást adhatnak az elismert magyar egyházi vezető gondolatai. Erdő Péter írásában hangsúlyozza az európai értékek fontosságát és eredetét, valamint felteszi a ma minden európai polgár számára leglényegesebb kérdéseket. Véleménye szerint hitre és reményre van szükségünk ahhoz, hogy egyben tarthassuk a napjainkban széthúzás és szembenállás jellemezte Európát. Erdő Péter bíboros Tagespostban megjelent cikkének fordítását teljes egészében közli a Keresztény Élet legújabb száma.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr483898729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.