A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. január 20. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Elképzelhető, hogy még évek múlva is témát ad a közvélemény számára a nemrég elfogadott új felsőoktatási törvény. Sokan sok nézőpontból elemezték már a változásokat, illetve azok várható hatásait. A Heti Válasz most megjelent számában a talán legvitatottabb kérdést, a felvételi keretszámok jelentős mértékű csökkentését járja körül. A változtatások egyértelmű üzenete, hogy a felsőoktatás egészében, különösen egyes szakokon túl sokan tanultak eddig az állam pénzén. Ennek fényében az új szabályozás drasztikus mértékben visszaszorítja elsősorban a jogi és gazdasági szakok államilag támogatott hallgatóinak számát. Előbbi a nyolcada, utóbbi csaknem a huszada lesz idén a tavalyi keretszámoknak. Eközben növelik a műszaki és a természettudományi szakok részben vagy egészében támogatott férőhelyeit. A hetilap statisztikái ugyanakkor rámutatnak, hogy a legjobb szándék ellenére sem feltétlenül egészséges, ha központilag szabják meg, milyen szakemberekre van szüksége az országnak. A jogi vagy gazdasági végzettségű fiatalok mind a tanulmányok utáni elhelyezkedés, mind pedig a pályakezdő jövedelem tekintetében kiemelkedő esélyekkel indulnak. Magasan megelőzve például a társadalmi tudományokban jártas társaikat. További következtetéseket és adatokat a Heti Válasz Záródó kapuk című írásának szerzője tár az olvasó elé.

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy a magyar egészségügy rövidtávon is súlyos nehézségekkel nézhet szembe, amennyiben nem lesz képes gátat szabni a frissen végzett orvosok külföldi munkavállalásának. Beszédes tény, hogy tavaly a hazai egyetemeken frissen végzett minden ezer orvosra csaknem ezerkétszáz kivándorló jutott. A hírekből azt is tudhatjuk, hogy további több ezer magyar orvos helyezte letétbe felmondását bér- és munkakörülményeire hivatkozva. Mindez több üres fenyegetésnél, hiszen köztudott, hogy a nyugat-európai országok szinte korlátlanul képesek a jobb élet reményében hazájuktól távol munkát vállaló orvosok befogadására. De mi az oka ennek a hajlandóságnak? Hová tűntek a helyi szakorvosok? A Heti Válasz legfrissebb számában az orvosok képzésének és munkakörülményeinek európai körképét tekinthetjük át. A cikk címe: Kérik a következőt.

Január tizenötödikén tartották Los Angelesben az idei Golden Globe gálát, amely a hollywoodi külföldi tudósítók film- és televíziós kitüntetése. Az Oscar-díj átadása utáni legjelentősebb filmes esemény eredményeiből jó eséllyel következtetni lehet a hetek múlva sorra kerülő Oscar-gála esélyeseire is. A rendezvényen idén is mindenki részt vett, aki számít vagy számítani akar a filmvilágban. A győztesek nevét látva azonban elmondható, hogy a gála ezúttal valóban arról szólt, amiről szólnia kell: a szakmáról. A Golden Globe-ról a Heti Válasz munkatársai készítettek képekkel illusztrált összeállítást. Az cikkben olvashatunk a részt vevő színészekről és rendezőkről. De természetesen a benevezett filmekről is, amelyek hazánkban legjobb esetben is csak hónapokkal vagy akár évekkel később kerülhetnek bemutatásra. Ehhez kapcsolódva, az illetékesek segítségével képet kapunk a hazai filmforgalmazás jelenlegi helyzetéről, és nem túl fényes jövőjéről is. A hetilap írásának címe: Némafilm zajos sikere.

HVG

Miközben sokan még ma is hajlamosak minden rossz folyamatért a médiát, azon belül is elsősorban a televíziót felelőssé tenni, érdekes statisztikát tett közzé a KSH. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy hazánkban az elmúlt évtized során folyamatosan csökkent a tévénézéssel töltött órák száma. És a tendencia iránya változatlan. Érdekes emellett, hogy a kevesebb tévézés ma már egyáltalán nem függ az anyagi helyzettől, hiszen a készülék a legtöbb háztartásban még ma is megtalálható. A folyamat egyik oka természetesen az internet gyorsuló elterjedése. A hírek és más tartalmak hamarabb, illetve kényelmesebb formában érhetők el. Ezt a kényelmet leginkább a fiatalabb generációk, a tizennyolc és harminc év közöttiek igénylik. Az ő számukra az internet ma már az elsődleges fórum, ami egyszerre helyettesítheti akár valamennyi médiát. Elmondható az is, hogy a korábban sokak által túlzásba vitt tévézés helyett ma már divat azzal büszkélkedni, ha valaki egyáltalán nem néz tévét. A megváltozott televíziózási szokásokról és tévé jövőjéről a legújabb statisztikai adatok alapján ír a HVG e heti száma. Az írás címe: Kikapcs.

Az elmúlt néhány évben Nagy-Britanniában több film is botrányt kavart a közéletben. A királynő, majd A király beszéde című alkotás is olyan személy megjelenítésére vállalkozott, akik a legmagasabb pozíciókat töltötték be és országszerte köztiszteletnek örvendenek ma is. Így sejthető volt, hogy a fogadtatás nem lesz egyértelműen pozitív. Ezeknek a filmeknek a nyomdokaiba lépett a nemrég elkészült Vaslady is. A királyi család tagjai után ezúttal az egyik legnagyobb hatású brit miniszterelnök, Margaret Thatcher bemutatására került tehát sor. Sokat elmond a közönség és a szakma reakcióiról, hogy a főszereplő Meryl Streepet máris az Oscar-díj legnagyobb esélyeseként említik. A HVG újságírója, Az öreg hölgy meglátogatása című írásában a politikusnő pályájának bemutatása mellett a film premierjét megelőző, illetve azt követő kritikákat foglalja össze.

Szakemberek véleménye szerint a dohányzás hazánkban a halálozási okok jelentős részéért tehető felelőssé. Éppen ezért az egészségügyi tárca, a kormánypártok támogatása mellett célul tűzte ki a káros szenvedély drasztikus visszaszorítását. A munkahelyeken, éttermekben, aluljárókban és buszmegállókban érvénybe lépett tilalom a tervek szerint még csak a kezdet. Ne gondoljuk azonban, hogy korábban nem próbálták már hatalmi eszközökkel jobb belátásra bírni a dohányosokat. Lényegében a dohánytermékek elterjedésével egyidős azok korlátozása, tiltása is. A történelem első dohánytilalmáról VII. Orbán pápa rendelkezett 1590-ben. Az azóta eltelt évszázadok során természetesen a módszerek sokat finomodtak. A tizenhetedik században I. Mihály orosz cár még a halbüntetéstől sem rettent el a tilalmat megszegőkkel szemben. A hetilap legfrissebb számában a dohányzás tiltásának fejlődéséről olvashatunk részletes és érdekes összefoglalót. A cikk címe: Slukstopp.

Figyelő

Mindenki hallotta már a legendás labdarúgó, Puskás Ferenc hasonlóan híressé vált mondását: „kis pénz, kis foci”. Ezzel általában nem is lehet vitatkozni. De vajon igaz ez fordítva is? Vagyis a fizetés növelésével, a körülmények javulásával egyenes arányban emelkedik a színvonal is? A Szovjetunió széthullását követően meggazdagodott orosz oligarchák mindenesetre így gondolják. De a milliárdoktól várja az ország labdarúgásának felemelkedését az újraválasztás előtt álló Vlagyimir Putyin is. Sőt elvárja. Jelen állás szerint elmondható, hogy várakozásaik nem is alaptalanok. Az alig egy évtizede még kézlegyintéssel elintézett orosz csapatok már nemzetközi szinten is egyre közelebb kerülnek az élcsapatokhoz. Nem is olyan régen még egy futballista pályafutásának végét jelentette az Oroszországba igazolás, ma álomfizetést és valódi perspektívát adhat. A kérdés most már az, hogy meddig tartható ez a szint, illetve, hogy hol a határ? A Figyelő legfrissebb számában az egyre gyorsuló fejlődés hátterét kutatja, szakértők segítségével. Az írás címe természetesen: Nagy pénz, nagy foci?

Katolikus hetilapok

Tavaly decemberben a dél-afrikai Durban városában tartották a legutóbbi klímaváltozással kapcsolatos konferenciát. A környezetszennyezés visszaszorítását célzó egyezményeket aláíró országok részvételével zajló találkozóról keveset hallhattunk azóta. A szolid hírverés nem véletlen, hiszen a várt nagy bejelentések nem történtek meg. A résztvevők mindössze arról állapodtak meg, hogy a lassan elavulttá váló, az Egyesült Államok és Kína által is bojkottált Kiotói egyezmény hatályát meghosszabbítják. Az igazán fontos döntéseket azonban csaknem egy évtizeddel újra elhalasztották. Hogy egyre védtelenebb környezetünk védelme terén mikor várható érdemi előrelépés, még nem tudni. A klímaváltozásról tartott konferencia hátteréről az Új Ember legújabb számában olvashatunk, Időhúzás a klímacsúcson címmel.

XVI. Benedek pápa már nem először és vélhetően nem is utoljára emlékeztette az emberiséget a gazdasági világválság idején felmerülő erkölcsi kötelességeire. Ezúttal a Szentszékhez delegált csaknem száznyolcvan nagykövet hagyományos év eleji fogadásán tette meg ezt. Beszédében emlékeztetett, hogy nem elég az államok veszteségeinek visszaszorítására törekedni. Az igazi cél a hosszútávon is fenntartható új berendezkedés kialakítása és a mindenki számára élhető világ megteremtése. Az egyházfő ezúttal sem felejtette el megemlíteni a fiatalok helyzetének nehézségeit, valamint a jövő nemzedékek iránti felelősség fontosságát sem. A Szentatya beszédének összefoglalása az Új Ember e heti számában olvasható.

A magyar katolikus egyház viharos huszadik századának meghatározó alakja, Mindszenty József bíboros születésének százhuszadik évfordulóját ünnepeljük idén. Az egyháza és hazája mellett haláláig kitartó bíboros boldoggá avatása évek óta folyamatban van. Ennek meggyorsítását is elősegíthetik az ünnepi év eseményei. A megemlékezések sorát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kezdi az Új Emberben megjelent összegzéssel. Mindszenty bíboros élete, tettei és elkötelezettsége mellett az idei év hozzá kapcsolódó eseményei is megismerhetők a héten a katolikus hetilapban.

A londoni olimpia évében új sorozat indítására vállalkozott a katolikus hetilap. A lap munkatársai kéthetente bemutatnak egy-egy magyar sportolót, aki már biztosította helyét a nyári játékokon. Ennek megfelelően a héten hazánk első kvótájának birtokosát, Sidi Péter sportlövőt ismerhetjük meg. A világ jelenlegi legjobbja a sportág siralmas magyarországi helyzete ellenére is esélyes a gyűjteményéből még hiányzó olimpiai érem megszerzésére. Az új sorozat Akiknek szurkolunk címmel kéthetente jelentkezik az Új Ember hasábjain.

Miért támadják hazánkat? Ezt a sokak szerint minden eddiginél aktuálisabb kérdést tette fel és válaszolta meg az evangélium fényében Székely János esztergom-budapesti segédpüspök. A Magyarország irányába külföldről érkező nyomás növekedésének okairól saját véleményét mondja el a püspök. Szavai értékes és megfontolásra érdemes gondolatokat tartalmaznak. Székely János írását a Keresztény Élet, illetve az Új Ember is a címlapján közli.

Az elmúlt évek során megszokhattuk, hogyha egy papot vádolnak valamivel, ami a világban nap mint nap előfordul, szinte soha nem tisztázhatja magát. Egyetlen ember vádja elég ahhoz, hogy egy katolikus pap szexuális visszaélés vádjával világszerte a hírek középpontjába kerüljön. Ám amennyiben a vád igazságtalannak bizonyul, arról néhány sorban elég beszámolni. De mi lesz az igazságtalanul vádolt papokkal? Többek között erre a kérdésre keresi a választ Dave Pierre, egy katolikusellenességet vizsgáló honlap szerkesztője. A témában több könyvet is megjelentető szerző a kettős mérce okairól és hátteréről beszélt a Catholic Word Report című lapban. Az interjú magyar nyelvű kivonatát a Keresztény Élet legfrissebb számában olvashatjuk.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr603594153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.