A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2012. január 13. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Az előző év utolsó napjaiban másodszor is elfogadták, ezzel várhatóan elnyerte végleges formáját az új egyházügyi törvény. A sokak által kritizált, és sokak érdekeit sértő törvényt az Alkotmánybíróság formális okokra hivatkozva korábban visszaküldte a Parlament elé. De lényeges tartalmi változtatást már nem hajtottak végre benne, legfontosabb, legvitatottabb pontjai továbbra is ugyanazok. A legnagyobb vitát az generálta, hogy a korábbi csaknem háromszáz egyház helyett mindössze tizennégy közösséget ismer el a megváltozott szabályozás. Ennél az ellenzék és az érintettek mellett nem csak a kisebbik kormánypárt, de a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár is többet várt. A politikán kívül református lelkészként szolgáló Balog Zoltán azonban ezzel együtt is vallja, hogy a törvény célja és iránya helyes. Nem elfogadható, hogy egy bármennyire is nemes cél érdekében, csak az állami támogatás miatt egyházakat alapítsanak. A támogatásra érdemes törekvéseket ezután sem szabad magukra hagyni, ám mindezt külön kell választani a vallási tevékenységektől. A megváltozott egyházi törvény mellett saját illetékességi területéről, a társadalmi felzárkóztatás jövőjéről is elmondja meglátásait a Heti Válasz legújabb számában Balog Zoltán államtitkár. Az interjút Egyháztáji címen találjuk a lapban.

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait.” Ezzel a mondattal kívánja megteremteni a folytonosságot, egyúttal kifejezni tiszteletét hazánk ezeréves törvénykezési múltja előtt Magyarország új Alaptörvénye. A preambulumban olvasható megnevezés azonban tisztázásra szorul, mivel a történeti alkotmány fogalma a jogot nem végzett többség számára ismeretlen. A Heti Válasz újságírója Horváth Attilát, a Katolikus Egyetem docensét kérte meg erre. A magyar alkotmányfejlődés kutatója a fogalom magyarázata mellett arra is választ ad, milyen jelentősége van mindennek napjainkban. A Horváth Attilával készített interjú Alkotmányjogászok országa címmel a hetilap e heti számában olvasható.

A magyar irodalmi élet számára a 2012-es év kiemelkedő jelentőséggel bír. Egyszerre ünnepeljük négy elismert hazai író születésének századik évfordulóját. Ottlik Géza, Örkény István, Hegedűs Géza és Thurzó Gábor ugyanabban az évben látta meg a napvilágot. Közülük talán csak utóbbi szorul bemutatásra szélesebb körben. Thurzó Gábor méltatlanul keveset említett alkotóink sorát gyarapítja. Remélhetőleg ebben is változást hoz az idei év centenáriuma. A hetilap összefoglalójából röviden megismerhetjük a négy szerző életét és munkásságát, mintegy ráhangolódásként az ünnepi eseményekre. Az írás címe: Százévesek.

Ki ne hallott volna már a hírhedt telejósdák tevékenységéről. Vagyis arról, amikor egy magát jósnak nevező alkalmazott a televízió élő adásában felveszi a telefont és személyes iránymutatást ad a hívó életére nézve. Mindezt percenkét négyszázhetvenöt forintért. Ezt a kabaréknak is állandó témát szolgáltató munkát végezte Aranyi László is. Az Ezo.tévé magát elhivatott okkultistának tartó egykori alkalmazottja úgy döntött, a széles nyilvánosság előtt is beszámol a televíziónál folytatott tevékenységéről. A Heti Válasz pedig lehetőséget biztosított neki, hogy megtegye ezt. A telejósdák kulisszatitkairól olvashatunk a most megjelent számban.

HVG

Át kell alakítani a felsőoktatás rendszerét. Sokszor hallottuk már ezt a mondatot, de ezúttal úgy néz ki, hogy a változások valóban drasztikusak és mindenre kiterjedőek lesznek. Bár tandíjat, a kormány ígéretének megfelelően továbbra sem kell fizetniük a hallgatóknak, az államilag támogatott helyek számát jelentős mértékben csökkentik. Jellemző adat, hogy a nyolc hazai jogi karnak mindössze száz finanszírozott helyen kell majd osztoznia. A szabályozás mindezzel alátámasztani készül az elterjedt nézetet, miszerint a diplomának nincs értéke, hiszen mindenki egyetemre akar menni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a diplomával rendelkezők munkapiaci helyzete a pályakezdők között kiemelkedően a legjobb. A változások az elmúlt évek tapasztalatai alapján elkerülhetetlenné váltak, a most megszülető törvénnyel viszont kevesen tudnak teljes mértékben azonosulni. A HVG legfrissebb számában részletes összeállítást közöl a magyar felsőoktatás helyzetéről az új szabályozás fényében. Az adatokkal és külföldi példákkal színesített írás címe: Hallgatni aranyáron.

Kell-e valóban félni az államcsődtől? Véget ér az ország függetlensége és veszélybe kerül polgárainak jövője, ha csődöt jelent? Esetleg lehet mindez egy új kezdet is? Arra, hogy ez is lehetséges, ékes példát szolgáltat Argentína sorsa. A mára dinamikusan fejlődő dél-amerikai ország alig egy évtizeddel ezelőtt beszüntette kifizetéseit, gyakorlatilag csődöt jelentett. Hitelezői ráébredtek, hogy ha nem akarják minden pénzüket elveszíteni, akkor annak jelentős részéről önként le kell mondaniuk. Argentína így lényegében újraindíthatta gazdaságát. Követhető-e az argentin modell? Erről, illetve Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és kilátásairól mondja el véleményét a közéleti hetilapban Szelényi Iván, az amerikai Yale Egyetem professzora.

Hosszú évtizedek alatt fogalommá vált a greenwichi középidő. A pontos idő szinonimájává világszerte. Idén immár százhuszonnyolcadik évét éli a híres viszonyítási pont. Egyszersmind az utolsót. A Nemzetközi Telekommunikációs Unió jövő heti ülése után végleg felváltja a pontosabbnak tartott „összehangolt univerzális idő”. Hivatalosan erre csak június harmincadikán éjfélkor kerül sor. Ennek hozadékaként minden ember nyer aznap egy másodpercet. Hogy miért döntöttek úgy az illetékesek, hogy a greenwichi középidő elavulttá vált, arról olvashatunk összeállítást a HVG e heti számában, Pontoskodás címmel.

Nem csupán a telekommunikáció, illetve az üzleti élet területén hozott jelentős változást az úgynevezett okostelefonok elterjedése. A rendkívüli fejlődés a fotózás területén is kézzel fogható. A legújabb telefonok kamerái már egyre kisebb mértékben térnek el a kizárólag fényképezésre alkalmas modern készülékekétől. A fékezhetetlen fejlődés pedig automatikusan hozza magával a régi iránti vágyakozást. A klasszikus, korai fényképezőgépek iránti rajongás mára elérte a mobilfotózást is. A különböző mobilok és tartozékok gyártói ráébredtek, hogy a technikai fejlődés mellett növekvő igény van a retro kinézet, illetve még a korábban megszokott hibák iránt is. Vajon ez a fejlődés valódi forradalom vagy csupán úri hóbort? Többek között erre a kérdésre keresi a választ a héten HVG. A hetilap Retrográfia című írásában a mobilfotózás jelenéről és jövőjéről olvashatunk.

Figyelő

A kínai iparról ma már egyre kevésbé az olcsó és rossz minőségű áruk jutnak eszünkbe. A világ legnagyobb államának hihetetlen ütemű ipari és gazdasági fejlődése feltehetően még korántsem ért véget. Hihetnénk, hogy mindez csak az ország adottságainak következménye, valójában tudatos tervezés áll az eredmények mögött. Erről és a kínai terjeszkedés egyéb vonatkozásairól beszél a Figyelő legfrissebb számában a neves biztonságpolitikai szakértő, Nógrádi György.

Katolikus lapok

A gazdasági válság kirobbanása óta egyre gyakrabban találkozunk az államcsőd kifejezéssel. Szóba került a közelmúltban Írországgal, majd Görögországgal kapcsolatban is. Többen pedig már tavaly is Magyarország csőd közeli helyzetét vizionálták. Valójában azonban a legtöbb ember nem tudja, mit is jelent pontosan az államcsőd fogalma. Nehéz ugyanis elképzelnünk, hogy egy egész ország miképpen mehetne csődbe. Az Új Ember héten megjelent számában a fogalom tisztázását a neves közgazdász, Csaba László vállalta. A közérthető nyelven megfogalmazott definíció mellett a kérdés szakértőjeként Csaba László arra is választ kínál, hogy hazánk miként kerülheti el ezt a helyzetet. Részletek a katolikus hetilapban.

Egy amerikai kutatóintézet arra vállalkozott, hogy elkészítse a világ aktuális vallási térképét. A 2010-es adatokra épülő felmérés eredményét össze is vetették a száz évvel korábban mért adatokkal. A kutatás számos tanulsággal és érdekességgel szolgál a figyelmes olvasó számára. Bár az eredmények korántsem nevezhetők meglepőnek, mindenesetre megnyugtathatják a vallás visszaszorulásától tartókat. A felmérésből többek között megtudhatjuk, hogy a harmadik évezred első évtizedének végére a keresztények száma világszerte meghaladta a kétmilliárdot. Ez az adat a Föld népességének csaknem egyharmadát jelenti. Kiderül továbbá az is, hogy melyik országban él a legtöbb keresztény, valamint, hogy hol a legdinamikusabb vagy éppen a legnehézkesebb a kereszténység elterjedésének folyamata. A kutatás összefoglalása az Új Ember legfrissebb számában olvasható.

A magyar jezsuita rendtartomány a 2011-es évet az elmúlt két évtized összegzésének szentelte. A rendszerváltás óta eltelt húsz esztendőt a korábban üldözött magyar egyház számára átmeneti időszaknak tekinthetjük. Az ezekben az években folytatott tevékenységére és elért eredményeire reflektált december végén a magyarországi jezsuita közösség. Az Új Ember munkatársa ennek apropóján kereste fel Forrai Tamás Gergely tartományfőnököt. A magyar rendtartomány vezetője elmondja a tavalyi provinciagyűlés következtetéseit, a múltban elért eredményeket. De beszél a rend további terveiről, az elkövetkező tíz év tennivalóiról, céljairól is. Az interjút a katolikus hetilapban olvashatjuk.

„Legyenek mindnyájan egy!” Ezzel a Szentírásból vett mottóval indult útjára egy évszázaddal ezelőtt a keresztények egységét célul kitűző imahét. Az anglikán kezdeményezésre megszületett mozgalom napjainkban sem veszített lendületéből. Sajnálatos módon szükségessége sem kérdőjelezhető meg, hiszen a vágyott egység még ma sem teljes. A 2012-es imahét január tizenötödikén veszi kezdetét. Ebből az alkalomból, a ráhangolódás elősegítése céljából foglalta össze gondolatait Kránitz Mihály, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának tagja. A Katolikus Egyetem oktatója a kérdés szakértője és az egységtörekvés lelkes előmozdítója hazánkban. Így talán a legilletékesebb abban, hogy útmutatást adjon számunkra az imahét kezdete előtt. Publikációjában az idei imahét mottója és lelkisége mellett a mozgalom közeli és távolabbi kiindulópontját is bemutatja. Kránitz Mihály írását a Keresztény Életben olvashatjuk.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr133543136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.