A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2011. december 29. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

„Miért lenne baj, ha egy cserép, ami kétezer évig a föld alatt volt, még húsz évig ott marad?” Többek között ezzel az idézett mondattal jellemzi az illetékességi területén az elmúlt másfél évben kialakult helyzetet Szőcs Géza kulturális államtitkár. A tavaly létrejött új kormány egyik legellentmondásosabb személyiségének indult az erdélyi születésű politikus. Első ötletei között volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár sokak által támadott, végül elmaradt átnevezése. Ma már tudjuk, Szőcs Gézának az árral szemben kell küzdenie. A válságos időkben ugyanis az elvonások által leginkább érintett terület a kultúra, mivel itt csak évtizedes távlatokban látható a megszorítások hatása. Ilyen helyzetben kell helytállnia és képviselnie a magyarországi kulturális élet érdekeit. A Heti Válasz riporterének Szőcs Géza őszintén beszél jelenről és jövőről, alkalmatlan kormánytagokról és kényszerhelyzetekről. Az interjú Álomtitkár címmel az év végi számban olvasható.

Száz éve született a magyar katolikus egyház huszadik századának talán legnagyobb hatású személyisége, Belon Gellért. Bár a kommunista rendszerben kiállása miatt itthon nem válhatott ismertté, mégis életének utolsó napjáig dolgozott és küzdött az egyház fennmaradása érdekében. Püspöki kinevezését az állampárt ellenkezése miatt mindössze 1982-ben kaphatta meg, addig csupán vidéki plébániák életét szervezhette meg. Az „örök plébános” azonban nem volt elégedetlen, súlyos betegen is lelkigyakorlatokat tartott és a végsőkig kiállt a keresztényi elvek mellett. Nem volt forradalmár, nem tett látványos és megdöbbentő dolgokat, de amit tett, úgy tette, hogy örökre beírja magát a magyarországi katolicizmus történetébe. Hitvallása szerint a kereszt az, ami igazán emberré tesz, ezért mindig büszkén és boldogan gondolt keresztekkel sűrűn szegélyezett életére. A Heti Válasz segítségével az év utolsó napjaiban az 1911-ben született Belon Gellért püspökre emlékezhetünk.

A 2011-es év sem maradt egyházi témát feldolgozó filmek nélkül. A téma igen hálás, hiszen nehéz vele melléfogni. Különösen, ha tabuk ledöntésére vállalkozik. A legutóbbi ilyen film a hazánkban december legvégén bemutatott Habemus papam, vagyis Van pápánk című alkotás. Az Olaszországban ismert és vallásos körökből sokat támadott rendező, Nanni Moretti filmjét már bejelentése pillanatától számos kritika érte. Ő maga ezúttal mégsem használta ki a helyzetet, nem akart botrányfilmet készíteni. A kritikusok szerint éppen ezért az átütő siker is elmarad: a vallásos érzületű emberek a rendező híre miatt, a botrányra éhes egyházellenes nézők pedig a skandalum hiánya miatt maradnak távol a moziktól. A Heti Válasz munkatársa annak járt utána, hogy valójában mit és mennyit mutat meg a film a valóságból, illetve igaznak bizonyultak-e a film fogadtatását előre vetítő kritikus hangok. Feleletet a közéleti hetilap ünnepi duplaszámában kaphatunk. Az írás címe: Fehér füstbe ment terv.

HVG

2003-ban, a világ számos államának ellenkezése közepette az Egyesült Államok elsöprő inváziót indított az iraki diktátor, Szaddám Husszein rendszere ellen. A tervek szerint az akció gyors és sikeres lett volna. Ezáltal jól illeszkedett volna Amerika demokratizálási és terrorellenes fellépéseinek sorába. Nyolc év elteltével kiderült, hogy mindebből szinte semmi nem valósult meg. 2011-ben az amerikai hadsereg végleg kivonul Irakból, ami lehetőséget ad a háború értékelésére. Csaknem négyezer-ötszáz amerikai áldozat, korrupt állami gépezet, nehézkesen működő demokrácia. Összesen több mint száztízezer civil áldozat, tizenöt százalékos munkanélküliség és napjainkban is havonta legalább félezer merénylet. Ezek a legfontosabb számok, amelyek jól mutatják, hogy a kezdeti elképzelések nem váltak valóra. Jövő évtől visszavonhatatlanul új korszak veszi kezdetét Irakban. Hogy jobb-e vagy rosszabb, mint nyolc évvel ezelőtt, azt csak az utókor döntheti el. Ehhez nyújt segítséget a HVG legfrissebb számában megjelent írás, amely Irak amerikai megszállásának eredményeit összegzi. Címe: Mérlegen a történelem.

Becslések szerint világszerte évi kétezer milliárd dollár folyik be a szervezett bűnözői csoportok kasszájába. Ebből Európa négyszáz milliárdnál is nagyobb összeggel részesedik. Mindez jól mutatja, hogy a maffiának még napjainkban is rendkívüli hatalma van. Szerencsejáték, kábítószerek, prostitúció. Ezek a legfontosabb bevételi források. Az egész világot átszövő szervezett bűnözésről idén is sokat hallhattunk, főként az egyre inkább előtérbe kerülő sportfogadási csalások kapcsán. A HVG legújabb számában Szervezett terjeszkedés címmel olvashatunk körképet a maffia tevékenységéről, illetve az ellene folytatott küzdelem eredményeiről és távlatairól.

A HVG több mint két évtizedes történetéből sok emlékezetes, újra olvasásra érdemes cikk és interjú emelhető ki. Az eltelt évek távlata mindig tanulságossá teszi a korábban tett nyilatkozatokat, az egykor friss eredményeket, felfedezéseket. A hetilap visszatekintésében ezúttal a megelőző húsz év legérdekesebb interjúiból olvashatunk szubjektív válogatást. Ma is megfontolandó és érdekes gondolatokat olvashatunk az Európai Központi Bank magyar megalkotójától, Lámfalussy Sándortól vagy a neves közgazdásztól, Antal Lászlótól. De visszaidézhetjük például a jelenlegi köztársasági elnök, Schmitt Pál 2003-ban elhangzott szavait, illetve Pokorni Zoltán tavalyi választásokat megelőző gondolatait is. Az összeállítást az HVG ünnepi számában olvashatjuk.

Történelmi magyar EU-elnökség, új alaptörvény, megváltozott egyházügyi szabályozás, válságadók, népszámlálás, csalások a sportban, bíróság előtt felelő korábbi polgármester és futballedző. Sok más mellett ezek jellemezték a 2011-es évet Magyarországon. Arab tavasz, Oszama bin Laden kivégzése, pusztító földrengés Japánban, értelmetlen vérontás Norvégiában, a világ legfiatalabb államának, Dél-Szudánnak a születése. Ezek voltak ez évben a világot talán leginkább meghatározó vagy megrázó események. Olyan évtizedek óta meghatározó politikusok buktak el végleg, mint a líbiai Kadhafi vagy az egyiptomi Mubarak, illetve a végül önként távozó, országát a csőd szélére kormányzó olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi. Végső búcsút vettünk többek között Albert Flóriántól, Habsburg Ottótól, Mádl Ferenctől, Vissy Károlytól, valamint az Apple-alapító Steve Jobstól. Minderről és 2011 valamennyi fontos eseményéről olvashatunk a HVG évzáró duplaszámában. A lap hagyományaihoz híven az év utolsó számában részletes beszámolót készített 2011 összes lényeges történéséről. Az év krónikája idén is a HVG-ben.

Figyelő

Csak előre. Ez a címe a Figyelő írásának, amely a válságból való kiutat igyekszik feltárni az olvasó előtt. De ez a jelszavuk azoknak is, akik már megtalálták ezt az utat, így megadhatják a sikert eredményező receptet. Az év vége közeledtével érdemes áttekinteni a hazai és külföldi példákat, amelyek a recesszió idején sem a visszalépést, hanem a túlélés mellett a fejlődést tűzték ki célul. Mi vezethet sikerre napjainkban egy vállalkozást? Lehetséges válaszok a Figyelő idei utolsó számában.

Katolikus hetilapok

XVI. Benedek pápa a negyvenötödik béke világnapja, valamint a 2012-es újesztendő kapcsán intézett üzenetet a világ keresztényei számára. A Szentatya megértését fejezi ki a gazdasági válság és az egyre bizonytalanabb jövőkép miatt reményvesztettséget érzők felé. De felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a reményt nem valamely régi vagy újabb ideológia fogja visszaadni az emberek számára. Csak az élő Isten az, akihez érdemes fordulni ebben a helyzetben is. Az egyházfő kiemelten szól a fiatalokról, illetve a fiatalokhoz. A világnak arra a lelkesedésre és bizalomra van szüksége, ami a felnövekvő generációk tagjaiból árad. Éppen ezért különösen fontos, hogy elvárásaikra a megfelelő válaszokat kapják. Hogy ne magukba zárkózzanak, hanem folyamatosan fejlődjenek és dolgozzanak az egész emberiség jövője érdekében. XVI. Benedek pápa egyenesen példaképnek nevezi a fiatalokat a felnőttek számára. A Szentatya újévi üzenetének részletes összefoglalása az Új Ember idei utolsó számában olvasható.

Az újévet köszöntő január elsejét megelőzi az óév utolsó napja, Szilveszter. A katolikusok naptárában két kiemelkedő személyiség emlékezete is kötődik ehhez a naphoz. Magyarként mindenekelőtt az első ezredforduló pápája, II. Szilveszter jut eszünkbe, aki államalapító királyunk, Szent István kortársa volt. Megkérdőjelezhetetlen szerepe volt abban, hogy országunk felvette a kereszténységet. Nevét azonban egyházi körökben hasonlóan híres elődje iránt érzett tiszteletből választotta. A negyedik században élt Szent Szilveszter pápa személyéhez köthető az első keresztény hitvallás megfogalmazása, amelyet a 325-ös niceai zsinat keretében fogadtak el. A katolikus vallás jelentőségét, valamint későbbi gyors elterjedését illetően hasonlóan fontos volt a Nagy Konstantin császárral ápolt barátsága. Az uralkodó emelte államvallássá a kereszténységet az egész Római Birodalomban. I. Szilveszter pápa történelmi pillanatban történelemformáló szerepet kapott. Az újév közeledtével az ő életéről és tevékenységéről olvashatunk a katolikus hetilapban, A megszentelt idő pápája címmel.

Az Új Ember hasábjain ezúttal Székely János tolmácsolja számunkra a Szentírás újévi üzenetét. Az év első napjának olvasmányaiból kiindulva mondja el gondolatait a jövőről. Mondanivalójának lényege, hogy az ilyenkor gyakran kívánt „boldog újévet” nem elég várni. Saját magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy a következő esztendő boldogabb legyen. Székely János megfogalmazásában: „ez az esztendő lehetne közös Istenhez kiáltásunk esztendeje is.” A Biblia üzenete a katolikus hetilap ünnepi számában olvasható.

Az emberi méltóság megőrzése és a tisztességes életkörülmények különösen fontos igények az idős emberek számára. Nehéz megtalálni a mindenkinek jó megoldást. A családok érthető módon félnek elengedni, idegenek gondjaira bízni az időseket. Mégis tudják, hogy a mai rohanó világ nem engedi meg számukra, hogy a szükséges időt tölthessék velük. Az ideális megoldás, ha valaki megtalálja azt az intézményt, ahol odafigyelnek az idős emberre, gondoskodnak róla és nem hagyják magára akkor sem, ha elfogy a nyugdíja. Ebben próbál segítséget nyújtani a Keresztény Élet idei utolsó száma. A lap munkatársai a Szent Erzsébet Idősek Otthonát látogatták meg Pilisvörösváron. A cikkben megszólalnak az otthon vezetői, bemutatják az épületet és a körülményeket, valamint az elveket, amik mentén működik az intézmény. Az otthonról részletesen a vallásos családok hetilapjában olvashatunk.
  

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr663504652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.