A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. december 23. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Egy csapásra lett Kárpát-medence szerte híres Ilonka néni. A századik életévében járó Tamás Aladárné Szűcs Ilona azonban lemondott volna erről. Az idős hölgy a nemzetek közötti politikai játszadozás áldozata lett. Neve azzal került a hírekbe, hogy nemrég visszaszerzett magyar állampolgársága miatt a helyi hatóságok meg akarják fosztani szlovák állampolgárságától. Ilonka néni magyarnak született, és soha nem hagyta el Rimaszombat környékét, húsz éve mégis kizárólag szlovák igazolványokkal rendelkezik. Most, amikor visszakapta azt, ami születése óta járt neki, el akarják venni tőle, amiért keményen meg kellett dolgoznia. De Ilonka néni mindkettőhöz ragaszkodik. A Heti Válasz legfrissebb számában vele ismerkedhetünk meg, végigvezeti az olvasót hosszú és tanulságos életútján. Csaknem az egész huszadik század feltárul előttünk. A cikk címe: „Isten hozta kigyelmedet”.

Mitől működik az északi modell? Egyre gyakrabban teszik fel ezt a kérdést politikusok, elemzők, közgazdászok. De a csak hírek alapján tájékozódó emberekben is felmerül, miért nem érinti komolyan a válság például Norvégiát vagy Svédországot. Meglepő módon éppen az évtizedekkel ezelőtti katasztrofális gazdasági helyzetből való menekülés eredménye a jelen jóléti berendezkedése. A Heti válasz ez évi utolsó számában betekintést nyerhetünk a skandináv titok összetevőibe. Az Ahol játék az élet címmel megjelent írásból ráébredünk, hogy az irigylésre méltó jólét mögött igen egyszerű út áll. Amit csak következetesen végig kell járni.

Nem minden állam képes azonban tanulni a hibáiból. Magyarországon sem ez az első válságos időszak. A múltszázad húszas és harmincas éveiben hazánk egymás után szenvedte el a gazdasági, illetve politikai kudarcokat. Mindennek eredményeként a magyar állam hamar a társadalmi és gazdasági csőd szélére került. Amelyet végül nagy nehézségek és önmérséklet árán sikerült megúszni. Ma, amikor szintén nehéz korszakot élünk, érdemes elgondolkodni újra az akkor történteken. Ebben segít Schlett András, a Katolikus Egyetem oktatója, aki a nyolcvan évvel korábban történteket eleveníti fel. A közéleti hetilapban megjelent írásának címe: Viharkabát nélkül.

Az egész Kárpát-medence gazdasági motorjává válhat a közeli jövőben Erdély. Gyönyörű táj, nagyrészt természetességében megőrzött környezet, tradicionális és jellegzetes ízek. Mindezek lehetőséget adnak az erdélyi emberek számára, hogy a fejlődés érdekében kihasználják Európa-szerte egyedülálló adottságaikat. A Kelet Svájca című írás elsősorban a jövőben rejlő lehetőségeket kívánja bemutatni, de röviden bemutatja a történelmi előzményeket is. A cikket a Heti Válasz ünnepi duplaszámában találjuk.

Tél van, ami a viszonylag enyhe időjárás ellenére is a síelés szezonja. Ez eddig Magyarországon elsősorban a turisztikával foglalkozó cégeket érintette, ám a gazdasági válság itt is érezteti hatását. A téli sportokat kedvelők közül ugyanis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy külföldi célpontot válasszak hobbijukhoz. Így előtérbe kerülnek a magyar sípályák. Amelyek ugyan kevésbé magasak és nem mindig természetesen havasak, de közel vannak, ezért viszonylag olcsónak számítanak. A hangulat pedig legalább is megközelíti a külföldi pihenés esetén megszokottat. A magyarországi télisport-centrumok helyzetéről és lehetőségeiről a Heti Válasz e heti számában olvashatunk a Hófoglalás című cikkben.

HVG

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttesének átadása óta biztosan tudhatjuk, hogy a vallásos irányultság és az ötletesség, a modernség nem zárják ki egymást. Mára azonban új irány terjedt el az egyházi építészetben. Az újonnan átadott templomokat, kápolnákat, illetve más épületeket egyaránt a letisztult formavilág és az egyszerűségre törekvés jellemzi, ami egyre több szakmai elismeréssel is társul. A káposztásmegyeri református vagy az újpalotai katolikus templom mellett a közelmúltban felújított budapesti piarista gimnázium is ezt a minimalista dizájnt képviseli. A vallásos építészet szakértője szerint a rangos szakmai díjak, valamint a kisebb költségvetés mellett mindennek lelki haszna is van. A könnyen értelmezhető szimbólumok helyét ugyanis a kiüresített terek vették át, ezáltal pedig az épület jobban szolgálja az elmélyülést. A HVG legfrissebb számában az egyházi építészet új irányvonaláról és annak eredményeiről olvashatunk képekkel illusztrált összefoglalót, Szakrális minimál címmel.

Okostelefon, okos autó, okos otthon. Többek között ilyen fogalmakkal ismerkedhettünk meg az elmúlt néhány évben. Az okos ez esetben azt jelenti, hogy minél több mindent tudunk elintézni egyetlen eszközzel, és a lehető legkevesebb energiával. Újabban elkezdhetünk ismerkedni az intelligens város fogalmával is. Bár a fejlettség természetesen még nem éri el a tudományos-fantasztikus filmekben megismert színvonalat. Japán 2013-ra szinte teljes egészében számítógépek által vezérelt kisváros átadását tervezi. Idővel pedig egyre többeknek meg kell barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy életük minden percét gép vezérli. A hetilap munkatársa annak járt utána a héten, hogy mitől is lesz okos egy város. Írásának címe: A jövő elkendőzött.

Különleges büfét működtet a Debreceni Egyetem agrártudományi kara. Olyan étkezdét, ahol mindennapos például a szegedi csípős paprikával ízesített, étcsokoládé-bevonatú mangalicatöpörtyű vagy a kölesből készült sütemények. Már ebből is látszik, hogy nem átlagos a kínálat. De alapanyagként megtalálhatóak itt olyan hazánkban nem honos növények is, mint a lilakukorica, illetve a jázminpakóca. Méghozzá kizárólag Magyarországon termesztett formában. Mindez elsősorban az agrárkar hallgatóinak köszönhető, akiknek a különleges növények meghonosításában, valamint az új termékek kitalálásában és bevezetésében is jelentős szerepük van. A büfé szerencsére nem csak a diákok, hanem mindenki előtt nyitva áll, így aki Debrecenben jár, bátran kipróbálhatja az ínyenceknek való étkeket. A HVG héten megjelent számában a példanélküli büféről és ételeiről kapunk kedvcsináló beszámolót, Emészthető tudomány címen.

Figyelő

Nőként még napjainkban is meglehetősen ritkán választanak valakit egy ország elsőszámú vezetőjévé. Különösen, ha az az ország Európa egyik legbefolyásosabb gazdasági-politikai hatalma. Ha ez mégis megtörténik, az még mindig lehetne a lelkesedés vagy éppen az érdektelenség eredménye. Amennyiben viszont egy nőt kétszer egymás után is érdemesnek találnak arra, hogy Németország kancellárja legyen, tagadhatatlanul értenie kell a politikához. Angela Merkel karrierje ebből a szempontból is figyelemre méltó, már-már meseszerű. Mindez még meglepőbb, ha tudjuk, hogy a híres Forbes magazin által sokadszor is a világ legbefolyásosabb nőjének választott Merkel csupán két évtizede politizál aktívan. A Figyelő utolsó idei számában a karizmatikus személyiségű Angela Merkel életútját ismerhetjük meg. A cikk címe: Lány a Trambulinon.

Katolikus hetilapok

A legjobb ember a legjobb helyen. Ez juthatott eszünkbe, amikor kiderült, hogy Balogh Zoltán lett a tavaly megválasztott új kormány társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Nem csupán politikus, de példás családapa, emellett pedig református lelkész. Olyan ember, aki tisztában van a jelen nehézségeivel, öt gyermekét nevelve nap mint nap át is éli azokat, életét pedig az evangélium tanítására építi fel. A magyar társadalomban, ahol minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él, a felzárkóztatás különösen fontos feladat, amely valamennyiünk érdeke. Az Új Ember e heti számában Balogh Zoltán mesél kevéssé látványos, ám annál hasznosabb munkájáról. Az elmúlt másfél év eredményeiről, a közeljövő legsürgetőbb feladatairól, illetve a karácsony legfontosabb üzenetéről. A vele készült interjút a katolikus hetilapban találjuk.

Ha magyar sajátosságokról esik szó, mindenkinek eszébe jut a gulyásleves, a pálinka vagy éppen a szürke marha. Annál kevesebben gondolunk arra, hogy a falu- és tanyagondnokság is speciálisan magyar találmány. Az első olyan szociális szolgáltatás volt 2005-ben, amelyet a magyarok állítottak példaként az Európai Unió többi állama elé. A mintegy ezerötszáz, ezer főnél kisebb településen tapasztalható körülmények, a szegénység és a hiányos infrastruktúra teremtették meg ezt a szolgálatot a hetvenes-nyolcvanas években. A néhány éve elhunyt Kemény Bertalan ötletét ma már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat illetékesei felügyelik, illetve igyekeznek folyamatosan továbbfejleszteni. A sikeres és még napjainkban is elengedhetetlenül szükséges programról egy novemberi konferencia kapcsán készített összeállítást az Új Ember munkatársa. A legfrissebb számban olvasható írásának címe: Védőháló magyar módra.

Ha a katolikus egyház társadalmi tanításáról beszélünk, annak első képviselőjeként XIII. Leó pápát, a Rerum novarum enciklika kihirdetőjét említjük. Jóval kevesebb szó esik azokról, akik a máig érvényes gondolatokat megfogalmazó dokumentum kidolgozásában vettek részt. Közülük is kiemelkedő Wilhelm Emmanuel von Ketteler, akinek rendkívüli hatásához kétség sem férhet. Az idén kétszáz éve született mainzi püspök nevéhez fűződik a szociális gondolat ébredése az egyházban. Politikai és szociális tevékenysége elengedhetetlenül szükséges volt a munkásegyletek, illetve a későbbi keresztény-szociális szakszervezetek megszületéséhez. Az évforduló apropóján ezen a héten őt kívánja közelebb hozni az olvasóhoz a katolikus hetilap újságírója.

Ha vannak, akiknek a gondolataira feltétlenül érdemes odafigyelnünk az év végi ünnepi készülődés, illetve ünneplés pillanataiban, Erdő Péter bíboros-érsek egyértelműen közéjük tartozik. Ennek szellemében készített vele interjút az idei utolsó számban a Keresztény Élet munkatársa. Erdő Péter nem csak az ünnepről beszél, de elmondja véleményét a napjainkban tapasztalható gazdasági és erkölcsi válságról is. A 2011-es család éve programsorozat kapcsán annak értelméről és eredményeiről is szól. Az Erdő Péterrel készített karácsonyi beszélgetést a vallásos családok hetilapjában olvashatjuk.

Bár az ország messze van hazánktól, a kubai közállapotokat a hozzánk eljutott hírek alapján ismerhetjük. Ezekből tudhatjuk, hogy a katolikusok helyzete különösen nehéz a még mindig kommunista elveken alapuló államban. Azt azonban kevesen tudják, hogy a karácsony mindössze az 1997-es évtől számít újra ünnepnek az országban. Ehhez hozzájárult a világ valamennyi hívének sorsát szívén viselő II. János Pál pápa közelgő látogatása, de egész személyisége is. Tavaly óta ismét engedélyezett Szent Kristóf november tizenharmadikára eső ünnepnapjának megtartása is. Jövő tavasszal pedig immár második alkalommal lép a szigetország területére a katolikus egyház feje. A kubai katolikusok jelenlegi helyzetéről, valamint az elmúlt évtizedek történéseiről találunk részletes összefoglalót a Keresztény Élet héten megjelenő ünnepi számában.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr713491400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.