A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Ünnepek: Kis karácsonyfa-történelem

2011. december 19. - Ítélet

A. B. CHRONOS

Javában dúl a karácsonyi szezon, mindenki úszik az ajándékvásárlási mániában és az emberek elkezdték megvenni a fenyőket, amelyeket jó szokás szerint (legalábbis általában) Szenteste fognak feldíszíteni a családdal. De vajon megfordul-e valakinek is a fejében, hogy miért alakult ez így? Mi köze van egy feldíszített fenyőfának Jézus születéséhez? Hát engem foglalkoztatott a kérdés, így utánajártam kicsit.

Ahhoz, hogy a karácsonyfa-jelenséget megértsük, néhány szóban foglalkoznom kell magával a karácsonnyal is, vagyis Jézus születésével. Egyes elképzelések szerint ugyanis nem véletlenül tartja az Egyház a Megváltó születését december végén.

Köztudott, hogy az ókori ember tudományos – vagy akár kellő tapasztalati – ismeretek nélkül nehezen boldogult a világban. Mindent meg kellett valahogy magyaráznia magának, és amit nem értett, azt szellemek és különböző istenségek tevékenységének tudta be. Így volt ez az évszakok változásaival, azon belül is a tél beköszöntével. A hideg hónapok alatt az emberek kevesebb élelmet tudtak csak szerezni az erdőben, valamint gondoskodniuk kellett meleg helyről is a megfagyás ellen. A halál és egyben az újjáéledés időszaka volt ez a szemükben, látva a természet megújulását a telet követő tavasszal. Hogy ezt elősegítsék (és enyhítsenek a komor idővel járó depresszión), ünnepeket kezdtek tartani a tél leghidegebb időszakában, remélve, hogy ezzel elrémisztik a gonosz szellemeket és előidézik a minél korábbi kitavaszodást. Ezen ünnepeknek jellemzője volt a hedonizmus – részben a munka hiánya miatt, részben pedig a pogány isteneknek tartott játékok részeként. A halál és az újjászületés ünnepe sok területen tovább élt és – bár jelentősen más tartalommal – ünneplik ma is egyes kultúrákban (a gonosz szellemek elűzésével kapcsolatos hagyományok a november elsején tartandó kelta Samhain, más néven Halloween, illetve a Magyarországon februárban tartandó Busójárás is). Ilyen volt a kereszténység megjelenésekor Európában legnagyobb hatalomnak számító Római Birodalom által ünnepelt Saturnalia is. Mivel a kereszténység korai időszakában hódító vallásnak számított, egyes elképzelések szerint azért rakták december közepére Jézus születésnapját, hogy magukba olvasszák a többi nép által ezen időszakban tartott ünnepeket, megkönnyítve ezzel is a keresztény hit átvételét az őslakosok számára.

Vélhetően a fent írt ünnepekhez kapcsolódik a karácsonyfa eredete is. Az ősi fesztiválok kelléke volt ugyanis az újjászületést vagy örök életet jelképező örökzöldekkel díszítés is, mely területtől függően a fenyő, a borostyán és a fagyöngy volt (feltehetően a kelta örökzöldekkel dekorált helyiségekben űzött szexuális játékok lehetnek az eredői a ma is közkedvelt angolszász szokásnak, a fagyöngy alatti csókváltásnak is). Ténylegeset nem lehet tudni, ismertek bizonyos középkori szokások fiatal örökzöldek kivágásáról, amely Jézus feláldozását szimbolizálta, illetve sok legenda kering Luther Márton karácsonyfájáról is, amelyet állítólag gyermeke számára állított. Az első feljegyzések karácsonyfa állításáról a 15. századi Észtországban születtek, melyek szerint a Feketefejűek Testvérisége (család nélküli kereskedők, hajótulajdonosok és külhoniak) díszített fel az ünnepekre fenyőfát épületében, melyet utolsó éjjel levittek a városháza előtti térre és körültáncolták. Ismertek még ugyanezen időszakból Sebastian Brant német író feljegyzései, melyek szerint Strasbourgban ekkor már almával és ostyával díszített karácsonyfát állítottak. Németországban egyéb utalások szerint a középkorban már játszottak a templomokban olyan misztériumjátékokat karácsony idején, ahol a Paradicsom fáját örökzölddel helyettesítették, almákkal díszítve. A keresztény hittel talán ez a pont hozza leginkább kapcsolatba az örökzöldek megjelenését karácsony alkalmával. Később a céhek is átvették a karácsonyfa állítás szokását, ahol már édességekkel (alma, mogyoró és ostya) is díszítették azt a tagok gyermekei, valamint az inasok szórakoztatására. Valószínűleg a templomi kötődés és a céhes ünneplés hatására jelenik meg aztán a felső polgári családoknál is az idő múlásával, pénzügyi helyzethez mérten feldíszítve: a módosabb családoknál a 17. század végére – 18. század elejére már a drágának számító gyertya is látható a karácsonyfákon az egyéb díszek mellett. A 19. században kezdett szélesebb körben elterjedni, először az iskolákban és fogadókban, majd a nemesség körében általános szokássá válva elterjedt a tengerentúlra és Oroszországba is, így a 20. századra a szegényebb házakban is megjelent a világ minden táján. Azóta minden városházán és nagyobb téren állítanak karácsonyfát, melynek díszítése területenként és szokásonként eltérő ugyan, azonban továbbra is a gazdagságot hivatott jelképezni.

Magyarország egyébként a karácsonyfa elterjedésébe a „végső stádiumban”, a 19. században kapcsolódott be, amikor is a német ajkú betelepülő családok hozták magukkal e szokást, melyet itthon hamar átvett a polgárság és a nemesség is. Maga a karácsonyfa megnevezés azonban jóval korábbi eredetű volt, a 16. században a földesúrnak adóként beszállított tüzelőt jelentette. Vélhetően a fenyődíszítés időszakára bekövetkezett társadalmi változások okozta fogalmi kiüresedés és a többi nyelven is hasonló megnevezés okozta a teljes tartalmi változást végül a szóban magában, továbbélve azóta is nyelvünkben az új fogalmi párosítással.

Így kapcsolódik tehát a karácsonyfa és Jézus születése egy ünnep keretében, melyre konkrét iparágak épülnek ma már. És bár a karácsony időpontja nem változott, az arra való készülődés a globalizáció és a multinacionális cégek szétterjedésével egyre korábbra és korábbra terjeszkedik…


 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr583476260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.