A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Felsőoktatás: Beszélgetés az elfogadás előtt álló felsőoktatási törvényről Szabó Imrével a HÖOK újonnan megválasztott Elnökségi tagjával

2011. december 16. - Ítélet

PALÓCZ LÁSZLÓ

- Vágjunk rögtön a közepébe! Lesz idén új törvény?

Várhatóan még az idén elfogadja az Országgyűlés az új, nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt. A helyzet azonban korántsem egyszerű, több száz módosító javaslatot terjesztettek be kormánypárti és ellenzéki képviselők (az általános vita lezárásáig 328-at!), amelynek nagy része az illetékes bizottságok támogatásával kerül az Országgyűlés elé. A módosítók nagy számából is adódik, hogy számos ezek közül nem pusztán technikai, hanem lényegi változást is hordoz. Csak néhányat említve: bemeneti követelmények (nyelvvizsga és szóbeli felvételi követelmény lehetősége), újrafelvételi tilalma, pedagógusképzés képzési ideje, főiskola mester-, osztatlan képzésindítási joga, vagy például a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságban (MAB) való hallgatói részvétel kérdése. A törvényben foglalt legtöbb rendelkezés a tervek szerint 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, a jogalkotásról szóló törvény alapján ugyanis a „végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul”, tehát a – lényegi változásokat megvalósító – végrehajtási rendeletekre is ez az irányadó.

- Mi változott az októberi tervezethez képest?

Az egyeztetéseket követően – hallgatói oldalról – egyértelműen pozitívak a változások. Navracsics Tibor Miniszter Úrral, majd Miniszterelnök Úrral folytatott egyeztetések során nagymértékben közeledtek az álláspontok azon a hallgatókat érintő kérdésekben, amelyeket a törvény szabályozni fog. Példaként említem: vizsgaalkalmak száma, átsorolás intézménye, közösségben gyakorolható hallgatói jogok (egyetértési jog megtartása a tanulmányi és térítési ügyekben, szenátusi és kari tanácsi hallgatói részvétel aránya), kreditszűrő alkalmazása.

- Miben változik meg a hazai felsőoktatás, mi az új törvény célja?

Az oktatási kormányzatot és az előterjesztőket idézve, a változtatások célja, hogy finanszírozható, összetételében, földrajzi eloszlásában, szakok közötti megoszlásában is korszerű felsőoktatási rendszer alakuljon ki Magyarországon. Változik a finanszírozás, csökken az államilag támogatott hallgatók keretszáma. Megjelenik az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgató fogalma, bevezetésre kerül az önköltség fogalma, az új finanszírozási státusz. A gyakorlatban tehát 3 hallgatói finanszírozási státusz lesz: Lesz olyan hallgató, akinek a tanulmányait teljes egészében támogatja az állam (nem fizet tandíjat), lesz, akiét részben (ez nagyjából megegyezhet a mostani költségtérítés összegével), és lesz, akinek a teljes összeget magának kell előteremteni, ennek fedezetét valószínűleg új hitelkonstrukciók jelenthetik a jövőben. Ezek azonban, ahogy például a sokat vitatott hallgatói szerződés is, majd a végrehajtási rendeletekben kerülnek szabályozásra, és a részletek is ott tisztázódnak, ennek véleményezésében a HÖOK továbbra is részt vesz.

Visszakanyarodva a változásokra, sokszor hangoztatott és vitatott érv az autonómia kérdése és a felsőoktatás finanszírozása. A hazai felsőoktatás, igaz, a GDP-arányos állami ráfordítás Magyarországon az EU-átlagtól jelentősen elmarad (EU: 1,5%; Magyarország: 0,9%), szinte kizárólag állami forrásból gazdálkodik; emiatt időről időre – az évi 230-240 milliárd Ft központi költségvetési ráfordításra tekintettel – felmerül az állami kiterjesztés igénye, különösen napjaink gazdasági helyzetében, amikor a felsőoktatásból is jelentős forráskivonás történik a következő években. Látható tehát egy fiskális szempont, amelynek hatásait most még nehéz megjósolni. Ami viszont a hallgatókat közvetlenül érinti, és érzékelhető változás lesz: Az ösztöndíjak, támogatások és juttatások rendszere átalakul, erről szintén az ezt szabályozó rendelet megalkotása során kaphatunk teljes képet. Tanulmányi téren egyfajta szigorítás lesz tapasztalható, törvényi szinten lesz korlátozva a vizsgaalkalmak száma (öt UV-lehetőség), tanulmányi okból történő elbocsátás esetén két évig az adott szakra nem jelentkezhet a hallgató, a végbizonyítvány-szerzést követően 5 éven belül le kell tenni a záróvizsgákat (magyarul végezni kell). Bizonyos megszerzett kreditszám után megszűnik az „átjelentkezés” lehetősége másik felsőoktatási intézmény azonos szakára (ezzel befejeződik az ún. záróvizsga-turizmus), bemeneti követelményként megjelenik az emelt szintű érettségi és 2016-tól a középfokú nyelvvizsga. A fentebb is említett keretszámok módosulásával előnyösebb helyzetbe kerülhetnek elsősorban a műszaki és természettudományi képzést folytató intézmények, átalakul a felsőfokú szakképzés rendszere – helyébe a felsőoktatási szakképzés lép, amely önálló végzettségi szintet nem biztosít. Ami pedig még kiemelten fontos: visszaállhat az osztatlan pedagógusképzés. A változások felmenő rendszerben történnek!

- Mennyiben érintik ezek a változások a Pázmányt?

A Pázmány sajátos helyzetben van, mint nem állami, egyházi felsőoktatási intézmény, fenntartónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A törvényi szabályzás azonban természetesen ránk is kihat. A megjelent tervezetek és háttértanulmányok szerint a jog és igazgatási képzésben jelentősen csökkenhetnek a keretszámok, ennek tervezett elosztásáról és számairól azonban (ahogy az előző kérdésnél is említettem) még nincs tudomásunk. A kormány és a törvénytervezet figyelemmel van a Szentszékkel kötött megállapodásra, közkeletű nevén a Vatikáni Szerződésre, az oktatásügy területén az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozása kapcsán is, amit rendkívül fontosnak tartok.

- Mi a HÖOK szerepe, feladata az átalakítások kapcsán?

Továbbra is tevékenyen figyelemmel kísérjük a törvényalkotás folyamatát. Számos szakmai anyagunk, észrevételünk készült és határozottan képviseltük a hallgatók érdekeit. Októberben a minőségi felsőoktatásért tartottunk demonstrációt, amely láthatóan több eredményt is hozott. A felsőoktatási átalakításokkal kapcsolatban közel egy éve foglaltuk össze azt az elvrendszert és alkottuk meg azt a problématérképet, amely alapján elképzelhetőnek tartjuk a hazai felsőoktatás minőségi megújítását. Főbb megállapításaink között szerepelt, hogy 2002 és 2006 között a törvényhozó, a kormányzati oktatáspolitika a bolognai követelményrendszer alkalmazásának feltételeit jogalkotási eszközökkel biztosította a hazai felsőoktatásban, integrációs stratégia nélkül, gyakran formális eredménnyel –, a hazai többciklusú képzés magán viseli ennek sajnálatos következményeit, a tehetséggondozás területén forráshiány van és a belépő hallgatók között jelentős felkészültségbeli különbség tapasztalható. A hallgatói jogviszony időbeli tartamának törvényi szabályozását ellentmondásosnak tartjuk, a jelenlegi finanszírozási/fejkvóta-rendszer áttekintését és a képzési területekre megállapított államilag támogatott keretszámok egymáshoz viszonyított arányának felülvizsgálatát szorgalmaztuk. A legtöbb minőségirányítási rendszer véleményünk szerint formális követelmény teljesítését szolgálja, érdemben nem működik. A legtöbb felsőoktatási intézményben nem működik kielégítően a diplomás pályakövetési rendszer, ami véleményünk szerint a minőségbiztosítás egyik zálogának tekinthető. Javaslataink közül számos beépítésre került a törvénytervezetbe.

A törvény megalkotása után és a végrehajtási rendeletek elkészítéséhez szintén számos szakmai, hallgatói érdekeket képviselő javaslatunk készül, de részt veszünk természetesen más, a hallgatókat (is) érintő szabályozás véleményezésében, pl. a munkavállalásra vonatkozóan, de ez már egy másik beszélgetés témája.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr213467982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.