A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. december 09. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Különleges publikáció kapott helyet a Heti Válasz most megjelent számában. Eleni Tsakopulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete fejti ki véleményét hazánk politikai és társadalmi helyzetéről. Szavai súlyát növeli, hogy olyan lapban jelennek meg, amely az utóbbi másfél évben többször felvetette, hogy más államoknak nincs joguk kétségbe vonni a magyar demokráciát. A nagykövet asszony ezúttal sem tagadja, hogy az USA továbbra is aggódva figyeli a Magyarországon látható központosítási törekvéseket. Mondanivalójának lényege azonban az, hogy országa nem elvtelenül kritizál, hanem barátként aggódik. Emellett elismeri és tiszteli a hatalmas fölénnyel kormányra került magyar vezetést, amelynek jogos létét nem is vonja kétségbe. A tavalyi parlamenti választások előtt nem sokkal hazánkba érkezett nagykövet építő célzatú esszéjét a hetilap e heti számában olvashatjuk, Alaposan megfontolni címmel.

Üzletelés a reménnyel – sokatmondó kifejezés. Nem vitás, hogy a beteg emberekből hasznot húzni tisztességtelen és elvetemült dolog. Viszont milliárdokat termelő üzletág. Senki nem hajlandó többet fizetni annál, akinek az élete, az egészsége forog kockán. Egy jól felépített reklámkampány, néhány hatásos féligazság, a nemzeti büszkeség hangsúlyozása, valamint hosszú évekig tartó pereskedés a biztos siker összetevői. Tízmilliós nagyságrendű bírság és a tisztesség csekély ár a sokmilliárdos haszonnal szemben. Magyarországon, ahol a rák az egyik leggyakoribb halálok, külön üzletággá fejlődött a rákellenes csodaszerek gyártása és forgalmazása. A hazai szabályozás pedig képtelen megfékezni a remény vámszedőit. A Heti Válasz legújabb számában ebbe a folyamatba nyerhetünk betekintést. A nagy rákbiznisz című írás példákkal illusztrálva mutatja be a hazai helyzetet, illetve az igen jól fizető üzlet értelmét.

Feltámad a Szovjetunió? A közéleti hetilapban megjelent írás címe sokakban ébreszt rossz emlékeket és gyanakvást. Méghozzá jogosan. Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök, régi és leendő államfő tervei azonban egy hasonló államközösség létrehozását célozzák. A politikai és gazdasági szövetség jelenleg még csupán körvonalazódik, ám a törekvés egyértelmű. A Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal létrehozott vámunió csupán a kezdet. Elemzők szerint a hosszú távú cél egy olyan közösség létrehozása, amely a történetének legmélyebb válságát élő Európai Unió reális alternatívája lehet. Putyin szerint ebben az Eurázsiai Uniónak nevezett szervezetben Magyarországnak is szerepe lehet. Miként az egykori keleti blokk valamennyi államának. A nagyszabású elképzelések eddig kiszivárgott részleteit foglalja össze a Heti Válasz.

A karácsonyt megelőző adventi időszak a várakozás és az ünnepre való felkészülés mellett sokak számára már évek óta másról is szól. Az adventi vásárok semmihez sem hasonlítható, különleges hangulatáról. Ezek azok a helyszínek, ahol a látszat és a tévhitek ellenére sem a vásárlás a lényeg. Végigsétálni a külön erre az időre felállított bódék között, forralt bort vagy teát kortyolgatva, olyan dolgokat nézegetni, amiket máskor egyáltalán nem. Az év tizenkét hónapjából tizenegy másról szól. Ezért ebben az egy hónapban ezt nem érdemes kihagyni. Ilyenkor még a tömeg is elviselhetőbbé válik. A Heti Válasz segítséget nyújt abban, hogy kiválaszthassuk a kedvünkre valót a számos időszakos vásár közül. A lapban országos körképet kapunk a legnépszerűbbekről. Már az írás címe, Adventi varázslat, arra késztet, hogy semmiképpen se hagyjuk ki ezt a hangulatot.

HVG

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete az UNESCO, hosszabb távon is súlyos pénzügyi válságba kerülhet. Legjelentősebb befizetője ugyanis megvonta tőle támogatását. Az Egyesült Államok hozzájárulása az UNESCO kétéves költségvetésének mintegy húsz százalékát teszi ki, így a lépés különösen érzékenyen érinti a szervezetet. Mindezt annak köszönheti, hogy felvette tagjai közé a hivatalosan államként még el nem ismert Palesztinát. A USA bojkottja nem példanélküli, hasonlóra már került sor az elmúlt húsz évben. A gazdasági válság idején azonban csőd közeli helyzetbe sodorhatja a világszerte az egyenlőségért küzdő ENSZ-intézményt. A mindenki számára kényelmetlen helyzet hátteréről és várható következményeiről közöl összefoglalást a HVG e heti száma. A cikk címe: Mégis kinek az érdeke?

Átléphető-e a fénysebesség? A tudósokat régóta foglalkoztató kérdésre nemrég újabb válasz született. A Európai Részecskefizikai Kutatóintézet mérései szerint: igen, meghaladható a fény sebessége. Az átlagember számára felfoghatatlanul kicsi, mindössze hatvan nanoszekundumnyi a különbség, a tudomány világában mégis felháborodást keltett. Sokan a mérés megismétlését követelik, míg a kísérletben résztvevők közül többen nem vállalták nevük közlését. Nem véletlen a számonkérés és az óvatosság. Ez a minimális eltérés is rendkívüli fordulatokat hozhat a fizika eddig ismert törvényeiben. Olyan megdönthetetlennek hitt elvek kérdőjeleződnek meg, mint a relativitáselmélet. De át kellene gondolni a kauzalitás évezredes elvét is, miszerint az ok mindig megelőzi az okozatot. A felfedezés tehát bármilyen jelentéktelennek tűnik, joggal nevezhető történelminek. Amennyiben igaz. A HVG munkatársa, Gyorsasági futamok című írásában részletesen ismerteti a kísérlet körülményeit, eredményét, valamint a tudósok kétkedésének okait is.

A nyári norvégiai tömeggyilkosság elkövetője, Anders Breivik paranoid skizofréniában szenved. Legalábbis ezt állapították meg hónapokig tartó vizsgálat után a törvényszéki pszichiáterek. Ha az eredményt megerősítik, Breiviknek nem a börtönbe, hanem a pszichiátriára kell bevonulnia. Az elmebetegség enyhítő körülményként való figyelembe vétele nem a legújabb korok találmánya. Már az ókori Rómában is létezett hasonló módszer a jogalkalmazásban. Marcus Aurelius uralkodása idején az őrültnek nyilvánított bűnözőket a családjuk gondjaira bízták. A modern törvényszéki elmekórtan létezését pedig a tizenkilencedik századtól datálhatjuk. Más érdekességek mellett ezeket is megtudhatjuk a hetilap legújabb számából. A Zavarba esnek című írás a beszámíthatóság törvényi alkalmazását járja körül a kezdetektől napjainkig.

Figyelő

Célegyenesbe fordult a felsőoktatási törvény tervezetének tárgyalása. Ennek ellenére egyelőre senki előtt nem tisztult ki teljesen a kép. Szakértők sem látják, hogy az új törvény mennyiben lesz képes eleget tenni legfontosabb célkitűzésének, a színvonal emelésének. Ami már biztosra vehető, az az állami források, valamint az államilag támogatott férőhelyek számának jelentős mértékű csökkentése. Utóbbi 2014-re a jelenlegi szám hatvan százalékára szűkül, amit a 2008-as tandíjról szóló népszavazás idején az akkori ellenzék még nem tudott elfogadni. Minden más azonban bizonytalan, a részletek csak jövőre várhatóak. A Figyelő munkatársa a részletes parlamenti vita hetén arra vállalkozott, hogy összefoglalja a felsőoktatás átalakításának irányait és kereteit. Írásának címe: Ugrás a sötétbe.

Katolikus hetilapok

November végén tartotta rendes ülését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az összejövetelen az egyházat érintő valamennyi lényeges kérdés szóba került. Napirenden szerepelt többek között a katolikus média helyzete, valamint a hagyományos Szent Imre-ösztöndíj elbírálása is. A legnagyobb részt természetesen a katolikus egyház társadalmi szerepvállalása kapta. Erdő Péter bíboros mind a konferencia előtt, mind pedig újságírók kérdésére reagált a közeljövőben elfogadandó, egyházat is érintő törvényekre. Így a köznevelési, illetve a család-törvény tervezetének alakulására. A karitatív tevékenységek közül ki kell emelni a tavaszi árvíz károsultjainak további megsegítését. De az ülés résztvevői nem feledkeztek meg a gazdasági válság miatt bajba került családokról sem. További részleteket az Új Ember tudósítójának összefoglalójában olvashatunk.

A hazai szakképzés helyzete újra és újra előtérbe kerül az oktatásról vagy a munkanélküliségről folytatott viták során. Általános vélekedés, hogy a képzés színvonala az elmúlt két évtizedben jelentősen romlott. Ez és a diplomaszerzés fontosságának túlhangsúlyozása azt eredményezte, hogy mind kevesebb fiatal akar szakmát tanulni. Vannak azonban pozitív kezdeményezések. Ilyen a Térségi Integrált Szakképző Központok 2005-ös felállítása is. Ezek az intézmények a helyi igényekhez igazodva nyújtanak minőségi szakképzést. A jól működő rendszer példájára hozta létre három jelentős magyarországi egyház, a katolikus, a református és az evangélikus, a saját regionális képzési szervezetét. 2009-ben a közös vállalkozás egymilliárd forint összegű európai uniós támogatást nyert el, amelynek felhasználási ideje a végéhez közeledik. Az összeg hasznosítása volt a témája annak a december eleji konferenciának, amelyet Kazincbarcikán tartottak. A katolikus hetilap összeállításából megtudhatjuk, mire fordították a támogatást, ki részesültek belőle, illetve milyen jövőbe mutató haszonnal járhat a fejlesztés.

November 17-én ünnepelte nyolcvanadik születésnapját az elismert néprajztudós, Andrásfalvy Bertalan. Az egykori kiváló egyetemi oktató mindig büszkén vállalta keresztény identitását. Ez motiválta akkor is, amikor húsz éve az első demokratikusan megválasztott kormányban miniszteri posztot vállalt. És akkor is, amikor kilépett az elveitől eltávolodó egykori kormánypártból, az MDF-ből. Gazdag tudományos és szervezői tevékenysége mellett hosszú évekig volt az Új Ember katolikus hetilap szerkesztőségének tagja is. Ezért természetes, hogy a jeles ünnep alkalmából a lap munkatársa felkereste őt. A beszélgetés során korunk társadalmáról, a megváltozott erkölcsi és szociális viszonyokról, valamint azok következményeiről mondta el véleményét. Az interjú az Új Ember legfrissebb számában olvasható.

Hogyan és miért alapít zarándok utazási irodát egy mérnök ember a nyolcvanas évek végi Magyarországon? Ezzel a kérdéssel kezdi a Madari Gyulával folytatott beszélgetését a Keresztény Élet újságírója. Madari Gyula az idén huszonöt éves Makrovilág Zarándok Utazási Iroda alapító igazgatója. A korábban papi hivatásra készülő mérnök a rendszerváltás hajnalán kezdett vállalkozásába, amikor még kevesen gondolták volna, hogy mekkora üzlet lehet a harmadik évezredben a zarándok-turizmus. De az alapítót még most sem ez motiválja. Legfontosabb feladatának ma is az újraevangelizálást tartja, amelyre kiváló alkalmat nyújt a jövőre meghirdetett „hit éve”. A Makrovilág negyedszázados történelméről, emlékekről és eredményekről olvashatunk a vallásos családok hetilapjában.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr433450511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.