A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. december 02. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Nagy botrányt kavart egy éve az akkoriban elfogadott új médiatörvény. Emlékezetes, hogy tiltakozása kifejezésére nem sokkal később a Magyar Narancs, majd az Élet és Irodalom is üres címlappal jelent meg. Az ellenzéki pártok szinte egybehangzóan bírálták a törvényt, de magas rangú európai politikusok is hangot adtak ellenérzéseiknek. Szinte minden felszólaló a magyar sajtószabadság végét vizionálta. Egy évvel a szabályozás hatálybalépése után már elmondható, nem volt megalapozott a félelmük. A véleménynyilvánítás szabadsága nem sérült. Igaz azonban az is, hogy a törvény legfontosabb céljait csak nehezen vagy egyáltalán nem éri el. A bulvármédia megregulázása még várat magára, ahogy például a közmédiumok gazdaságosabb működése is. Ezen a héten a Heti Válasz szerzője értékeli a törvény egyéves létezésének hatásait, eredményeit. Írásának címe: Médiaörvény.

A magyar választójogi szabályozás 1989-ben született. A jelen helyzetre való alkalmazása így a törvényhozók régi, legalább évtizedes adóssága. A ma már túl soknak tűnő, csaknem négyszáz képviselő, a látványos demográfiai folyamatok, valamint a külföldön élő magyarok állampolgársága, elodázhatatlanná tették az aktualizálást. Egyértelmű volt, hogy a 2010-ben kétharmados többséggel hatalomra jutott pártszövetség már nem futhat el a változások véghezvitele elől. Igaz, nem is akart. Helyzetük kényelmes volt, hiszen csak saját párttársaikkal kellett megegyezni. A közéleti hetilap segítségével most betekintést nyerhetünk a nemrég beterjesztett választójogi törvény részleteibe. A pálya lejtése című cikk a módosítások magyarázatát és háttér információkat is kínál az olvasónak.

Hazánk mezőgazdasági nagyhatalom. Legalábbis szeretnénk azt hinni, hiszen évtizedek óta elterjedt meghatározás ez. Ám az utóbbi évek folyamatai rácáfolni látszottak erre a kijelentésre. Az import jelentős növekedése, illetve az óriáscégek által leszorított árak miatt gazdálkodók tömegei hagytak fel hivatásukkal, mert nem tudtak belőle megélni. A tavaly hivatalba lépett új kormány viszont megint kiemelt ágazatként tekint a mezőgazdaságra. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a vele készített interjúban nem csak az elmúlt másfél év eredményeiről, de a jövővel kapcsolatos tervekről is beszél. Egyszerre reálisan és optimistán. Az interjút a Heti Válasz legfrissebb számában olvashatjuk.

Ki nézne meg egy videó felvételt a mohácsi csatáról? A kérdés eddig hipotetikus volt. Ma már azonban csak részben az. A felvétel természetesen nem „eredeti”, de egy stratégiai számítógépes játék valósághű animációjának köszönhetően a csata életre kelhet. Baltavári Tamás, a Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza és néhány diákja szakértők segítségével megalkották a mohácsi csata hiteles animációját. A film már a nagyközönség számára is látható. A lelkes csapatnak ez csak a kezdet. Tízrészes sorozatban kívánják hasonló módon feldolgozni a magyar történelem legnagyobb csatáit a honfoglalástól az 1848-49-es szabadságharcig. Munkájuk részleteiről, tapasztalataikról és terveikről olvashatunk a Heti Válasz Mohácsi vész újratöltve című írásában.

HVG

A szakszervezetekre vonatkozó szabályozás megváltoztatására készül a magyar kormány. A módosítás legfontosabb célja a belügyminiszter által indokolatlannak és fenntarthatatlannak nevezett rendszer kiigazítása. Eredménye azonban könnyen a hazai érdekvédelem megbénítása lehet. Az új törvényben szerepel többek között a szakszervezeti vétó megszüntetése, illetve az érdekvédelmi vezetők tevékenységének minimálisra szorítása. Különösen fontos szempont a rendvédelmi szervek szakszervezeteinek korlátozása, amit az idei év eseményei indokolnak. A jövőre érvénybe lépő szabályozásról további részleteket olvashatunk a HVG legújabb számában. Az írás címe: Az állam pajzsa.

A hatodik kontinens, az Antarktisz mindig is titokzatos területnek számított. Ez máig sem változott, hiszen az emberek többsége soha nem juthat el oda, ami már önmagában misztikus jelleget kölcsönöz a jeges földrésznek. Éppen ezért érzünk különös tiszteletet azok iránt, akik a távolság és a rendkívüli hideg ellenére mégis elértek odáig. Idén száz éve, 1911 januárjában szállt partra az első ember a Déli-sarkon. Pedig a felfedezést sportnak tekintő Roald Amundsen eredetileg nem is arra indult. Az ásványi kincsek után kutatók és a turisták miatt mára súlyos veszély fenyegeti a kontinens különleges élővilágát. A hetilap az évforduló kapcsán készített összeállítást az Antarktiszról, felfedezésének körülményeitől egészen napjainkig. A cikk címe: Hóemberek.

Megdöbbentő aktualitása van a HVG-ben megjelent, eutanáziáról szóló írásnak. Néhány napja robbant ki a botrány, miszerint az ország egyik leghíresebb kórházában több tucat végső stádiumban lévő beteget részesítettek úgynevezett kegyes halálban. De az élethez való jog az emberi jogok legfontosabbja, amelyről senki nem mondhat le. Már az első átfogó magyar büntetőjogi szabályozás is tiltja és bünteti az eutanáziát. Sok évtizednek kellett eltelnie, hogy a törvényi háttér valóban európai színvonalú legyen. Mindezt azonban máig nem követi a gyakorlat, amely lényegileg elmarad a nyugaton megszokottól. A hazai eutanázia-szabályozás történeti fejlődését foglalja össze a HVG munkatársa Életbe vágók címmel.

A közel húsz évig legyőzhetetlennek látszó, Silvio Berlusconi politikai hatalmánál jóval többet veszíthet lemondásával. A korábbi olasz miniszterelnök ugyanis regnálása idején mindent megtett, hogy akár törvénymódosításokkal is megvédje kiterjedt cégbirodalmát, amely a médiától a sportig számos területet érint. Mindehhez elengedhetetlen volt politikai befolyása, ami most már közel sem akkora, mint eddig. Ugyancsak nem kedvez neki, hogy korrupciós és egyéb büntetőügyeitől már nem védi meg a mentelmi jog és a hatalom. Ellenségei és riválisai pedig évek óta várnak arra, hogy megtámadják a lovagnak is nevezett üzletember érdekeltségeit. Hogy mi lehet a Berlusconi-birodalom további sorsa, arról a hetilap Kéz a kézben című cikkéből kaphatunk képet.

Figyelő

A világ harmadik leggazdagabb embere Warren Buffett. Becsült vagyona az egyszerű ember számára felfoghatatlan nagyságú: csaknem ötvenmilliárd dollár. A már nyolcvanegy éves, de még mindig aktív üzletember pályafutása a folytonos tanulásról és fejlődésről szól. Számos ugyancsak gazdag ember élettörténetével ellentétben az övé nem a szegénységből való felemelkedésről szól. Családjának soha nem kellett nélkülöznie, ezért nem kitörés vágya, hanem a számok iránti szeretete és munkamániája tette azzá, aki lett. Az egyszerre cinikus és elgondolkodtató megjegyzéseiről is híres régimódi milliárdost csak a bridzs iránti szenvedélye vette rá, hogy számítógépet vegyen magának. Többek között ez is kiderül a Figyelő legfrissebb számából, amelyben Warren Buffett tanulságokban, valamint sikerekben bővelkedő életéről olvashatunk részletes és színes összeállítást.

Katolikus hetilapok

A pusztába kiáltó szava vagyok.” Ötszáz évvel ezelőtt ezzel a mondattal kezdte, azóta legendássá vált szentbeszédét Antonio de Montesinos, domonkos szerzetes. A beszéd a mai Dominikai Köztársaság területén hangzott el advent negyedik vasárnapján. A spanyol hódítók nem tekintették embernek az őslakosokat, leigázták és rabszolgaként dolgoztatták őket. Ez az állapot vette rá a mindössze huszonhat éves spanyol szerzetest, hogy szóljon övéihez. Kiállt a helyiek szabadsága mellett, ráébresztette a katolikus voltukra oly büszke spanyolokat, hogy amit művelnek, az nem méltó a hitükhöz. Igazán kivételesnek kell lennie valaminek, ha fél évezred elteltével is megemlékezünk róla. Mindent elmond a beszéd jelentőségéről, hogy II. János Pál pápa, a mexikói Pueblába tartva kitérőt tett, hogy megemlékezhessen Montesinosról, akit az „igazságosság harcosaként” jellemzett. Nem kérdéses, hogy jogtiprások ellen fellépő ifjú pap szavai ma sem vesztettek időszerűségükből. A szentbeszéd részleteiről, hátteréről és hatásairól az Új Ember legújabb számában olvashatunk.

November közepén Magyarország adott otthont az immár hagyományosnak tekinthető Tudomány Világfóruma elnevezésű rendezvénynek. Ennek köszönhetően számos világhírű tudós látogatott hazánkban. Az összejövetel központi témáját ezúttal az emberiség előtt álló új kihívások kérdése jelentette, amellyel a katolikus egyház is gyakran foglalkozik. Nem meglepő tehát, hogy a katolikus sajtó is érdeklődést mutatott a fórum iránt. Az Új Ember munkatársa a következő, 2013-as rendezvény házigazdájával, a Brazil Tudományos Akadémia elnökével készített interjút. A matematikus Jacob Palis többek között a tudomány feladatairól és a tudományos fejlődés irányairól is beszél. Emellett magáról a világtalálkozóról, valamint következő helyszín kiválasztásáról is megtudhatunk részleteket a cikkből.

Ha egy korábbi brit miniszterelnök beszédet tart a milánói katolikus egyetemen, az önmagában is hírértékű. Tony Blair személye és tevékenysége azonban különösen is lehet fontos a katolikusok számára. Az előző évtized egyik legmeghatározóbb angol politikusa mandátumának utolsó heteiben tért át a katolikus hitre. Az elmúlt években az általa létrehozott alapítványban tevékenykedik. Amelynek legfontosabb célkitűzése a világ minden táján a különböző hitűek békés együttélésének és párbeszédének előmozdítása. Ennek érdekében látogatott el Milánóba is, ahol az elvilágiasodásról és a laicizmusról tartott szemináriumot. A volt kormányfő beszédének lényege, hogy „hit nélkül az emberiség sokkal szegényebb lenne”. Az erőszak és az előítéletek mind ennek az állításnak a tagadásából születnek. Bővebb összefoglaló a Keresztény Élet legfrissebb található.

Az első, szociális kérdésekkel foglalkozó enciklika, a Rerum novarum talán a legismertebb szentszéki dokumentum. Kevesen ismerik viszont azokat, akik megteremtették a XIX. század végén megjelent enciklika eszmei hátterét. Közéjük tartozott Boldog Adolph Kolping, a később világszerte elterjedt katolikus legényegyletek megalapítója, a fiatal munkások pártfogója. Évtizedekkel a Rerum novarum megszületése előtt élte meg annak egyik legfontosabb üzenetét: „Az egyház nem csupán rámutat a gyógyulás útjára, hanem saját kezűleg nyújtja az orvosságot.” Az általa hirdetett „tevékeny szeretet” jegyében világszerte megszervezte a kizsákmányolt, befolyásolható munkásifjúság egyházi nevelését és támogatását. Publicisztikai tevékenysége során mindvégig hangsúlyozta a társadalmi igazságosság és a szolidaritás jelentőségét. Életéről és nélkülözhetetlen munkájáról a vallásos családok hetilapjának e heti számában olvashatunk.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr413431512

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Biztosan keresztény vagy? 2011.12.03. 18:04:40

A magyar ember nem bolond, legfeljebb igyekszik túlélni a hülyékhez való toleranciával az elnyomó valláspolitikai viszonyokat. Most kb. ugyanannyi keresztény van az országban, mint 1990 előtt MSZMP párttag. Ja és többnyire azonosak is a személyek.Az il...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.