A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2011. november 20. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Mi mutatja meg a gazdasági világválság valódi erejét? Hogy a recesszió máig ható hullámai még egy olyan nagyhatalmú politikust is el tudtak sodorni, mint Silvio Berlusconi. A nem éppen feddhetetlen életű volt kormányfő sokáig képes volt a kritikák kereszttüzében is talpon maradni. Végül be kellett látnia, hogy a hazája számára oly fontos összefogás legfőbb akadálya saját személye. Berlusconi felajánlotta az olasz parlamentnek, hogy a válságkezeléshez elengedhetetlen reformok megszavazása esetén lemond a miniszterelnöki posztról. Ígéretének eleget is tett, ám utolsó politikai gesztusa és elegáns távozása már csak ellenfeleinek okoz örömet, az ország sorsát kevéssé befolyásolja. Elemzők szerint ugyanis mindez már túl késő, és Olaszország a csődtől egyelőre épphogy megmentett görögök útjára lépett. A Heti Válasz Arrivederci című írása a Berlusconi távozásához vezető folyamatokat, valamint Olaszország és az euró zóna várható jövőjét vázolja.

Ki ne emlékezne még a Kossuth-díjas Kertész Ákos augusztus végén, az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelére. Az író a lapban a magyarokat többek között a „genetikusan alávaló” jelzővel illette. A magyarországi reakciókról tudomást szerezve, megállapításait később részben módosította. Az itthon számos elismeréssel kitüntetett szerző szavait viszont sokan nem felejtették el. A Budapest városától kapott díszpolgári címtől már szeptemberben megfosztották. Jóval nagyobb vita kerekedett azonban a Kossuth-díj megvonásának szándéka miatt. Ezt mindezidáig nem is sikerült véghezvinni, bár Schmitt Pál köztársasági elnök már másnap szorgalmazta ezt. A kérdés az, hogy érdemtelenné válhat-e valaki a kitüntetésre, amit érdemei elismeréseként kapott? Ha pedig igen, akkor kik és milyen alapon dönthetnék el, hogy ki méltó egy díjra és ki nem? Vajon az érdem csak aktuális vezető elit véleményén múlik? Mások mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ a közéleti hetilap Megvonási tünetek című cikkének szerzője.

Vajon létezik-e olyan esemény, amelynek ötlete hazánkban született, elismertsége és publicitása pedig az uniós elnökséggel vagy a Formula 1-es futammal vetekedik? A válasz: igen. A Magyar Tudományos Akadémia által kétévente megrendezett Tudomány Világfóruma. Ebből az alkalomból számos vezető politikus és még több Nobel-díjas tudós látogat Magyarországra, illetve tart előadást. Tiszteletét teszi például az amerikai külügyminiszter tudományos főtanácsadója, valamint az UNESCO főigazgatója is. A tudomány világának kiemelkedő fóruma immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre. Fontosságára jellemző, hogy akit nem hívnak meg az adott esztendőben, gyakran sértve érzi magát. Magyarként örömteli egy olyan eseményről olvasni, amelyre méltán lehetünk büszkék. A Heti Válasz szerzője a Tudomány Világfórumának kezdeteiről, jövőjéről, valamint az idei résztvevőkről és témákról készített összeállítást. Írásának címe: Ki miben tudós?

HVG

Sokan talán nem is tudják, hogy hazánkban a mai napig nevüket viselő közterület őrzi olyan személyek emlékét, mint Lenin, Kun Béla vagy a 1919-es megtorlásokat levezénylő Szamuely Tibor. Azt hihetnénk, ez csak valamiféle félresikerült nosztalgia, de nem: az említett elnevezések nagyon is élők. A múltidézésben élen jár Martfű települése, és a többségében jogosan kritizált utcanevek csaknem nyolcvan százaléka található Kelet-Magyarországon. Ezt a helyzetet elégelték meg a kormánypártok, ezért olyan törvény elfogadását sürgetik, amely tiltja, hogy az önkényuralmi rendszerek vezetőinek nevét közterületek viseljék. Az egyértelműen negatívan csengő nevek esetén nehéz lenne vitatkozni, de a szubjektív értékítélet a kormányváltások alkalmával újra és újra át-, illetve visszanevezett utcák képét vetítik elénk. A várható átnevezések előzményeiről, lehetséges megoldásokról és a külföldi példákról szóló összefoglalást a HVG legújabb száma közli Rossz néven veszik címmel.

Újabb nagyszabású tervet készítettek az Európai Unió illetékesei. Ezúttal a szegénység felszámolását tűzték ki közös célként. Az elvárások között szerepel, hogy tíz év alatt húszmillióval csökkentsék az EU-ban élő nélkülözők számát. De az is az elképzelések egyik sarokpontja, hogy 2020-ra a munkaképes lakosság háromnegyedének legyen állása. Az egyébként üdvözlendő és támogatásra érdemes terveknek azonban több akadálya is lehet. Már az megkérdőjelezi a program hitelességét, hogy a jelenleg még beláthatatlan távlatú gazdasági válság idején hirdették meg. De nem könnyítik meg az egyes tagállamok nagyban eltérő szabályrendszerei és érdekei sem. A hetilap Nélkülözők nélkül című cikke a tervek és a realitások közötti szakadék mélységét tárja fel.

Az elmúlt hetek-hónapok nagy érdeklődést kiváltó jelensége a jelentéktelennek tűnő megmozdulásokból világméretű demonstrációvá fejlődött kapitalizmusellenes tüntetéssorozat. A HVG ezúttal a történések egy különleges aspektusát vizsgálja meg. A tüntetők által viselt maszk eredetét és viselésének értelmét. Az üzleti vállalkozásnak sem utolsó maszkokat egy négyszáz éve élt angol terrorista, Guy Fawkes ihlette. Később szabadságharcossá nemesült alakja köré épült legendák miatt vált a fennálló rend ellen lázadók fontos jelképévé. Hogy ki volt Fawkes, minek köszönheti máig tartó népszerűségét, illetve mi köze kapitalizmuskritikához? Minderről a hetilap legfrissebb számában olvashatunk, Álarcosbál címmel.

Néhány tollvonás. Ez a címe és a lényege is annak a cikknek, amely a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonásával foglalkozik. Illetve a Galéria megszüntetéséről és beolvasztásáról az utóbbi intézménybe. A későbbiekben így kiépült múzeumközpont a főváros egyik látványossága lehet. Ám ennek érdekében a döntéshozók beáldozták a Budai Várban található patinás és népszerű Nemzeti Galéria önállóságát. Valamint elhalaszthatnak olyan beruházásokat, mint az Iparművészeti Múzeum felújítása. A változások hátterének járt utána a héten a HVG újságírója.

Figyelő

Miképpen lesz a nagykereskedésből nyolcszáz forintért kikerült borból csaknem kétezer forintos, mire a fogyasztóhoz kerül? Hozzáadjuk az áfát és a kiskereskedő hasznát. A magyar borászati cégek által közölt adatok alapján látható, hogy a kiskereskedelmi árrés lényegesen meghaladja a termelői haszon mértékét. A Figyelő annak járt utána a héten, joggal mondjuk-e a magyar borokra, hogy gyakran irreálisan drágák. A Józan számítások című cikkből mindenesetre kiderül, hogy nem mindig az a jó döntés, ha ár alapján vásárolunk.

Katolikus hetilapok

Kiemelkedő esemény színhelye lesz advent első vasárnapján a pasaréti ferences templom. Erdő Péter bíboros ünnepélyes keretek között megnyitja hét egykori ferences rendi szerzetes boldoggá avatási perének első, főegyházmegyei szakaszát. A kommunista cinizmusra jellemző volt, hogy a zsidómentésben aktív szerepet vállaló Károlyi Bernát később éppen antiszemitizmus vádjával került bíróság elé. Az esemény helyének kiválasztását az indokolta, hogy a pasaréti rendház volt Bernát atya utolsó állomáshelye, ahonnan végül az ÁVH elhurcoltatta. A hét szerzetes közül utolsóként 1954-ben, a börtönben halt mártírhalált. Vértanú- és rendtársai 1944 és 1952 között váltak a rendszer áldozataivá, hitük és a rájuk bízottak melletti kitartásuk miatt. Az élő tanúk vallomásai és hiteles dokumentumok által is megerősített életutak hivatalos elismerésének folyamata veszi kezdetét november 27-én. Az eseményről és a mártír szerzetesekről az Új Emberben legfrissebb számában olvashatunk részletesen.

Már tíz esztendeje annak, hogy elhunyt a neves egyházi vezető és elismert diplomata, Kada Lajos érsek. A főpap, akit hazánkban Boldog II. János Pál pápa 2011-es magyarországi látogatásakor ismertünk meg, amikor a szentatya tolmácsa lehetett. A szülőhazájából sokakkal együtt menekülésre kényszerített püspök az országtól távol sem feledte soha, honnan indult. Rómában legfontosabb feladata a Szentszék és a magyar állam közötti kapcsolatok ápolása volt. Azokban az évtizedekben, amikor a pártállami rendszer ezt minden lehetséges úton akadályozta. Egyik legnagyobb diplomáciai és lelki sikere, hogy még a rendszerváltást megelőzően elősegítette Teréz anya magyarországi látogatását és nővéreinek letelepedését. Az évforduló alkalmából ezúttal száraz életrajzi adatok helyett személyes élmények segítségével gondolhatunk vissza Kada Lajosra. Verbényi István emlékezése a katolikus hetilapban olvasható.

Vajon mit érezhet a szakértő, miközben Szent László király koponyacsontját vizsgálja? A történelem iránt érdeklődő egyszerű emberek, de még inkább a hívők számára ez szinte felfoghatatlan. A közel nyolc évszázados ereklyetartóból mintegy százötven év elteltével ez év szeptemberében vették ki újra az uralkodó koponyáját. A cél ezúttal az volt, hogy a modern technika eszközeit felhasználva minél szélesebb körű vizsgálatnak vessék alá az ereklyét, valamint tartóját, a hermát is. Az egyéves előkészület után megkezdett néhány napig tartó analízis során négydimenziós felvételeket készítettek, CT-vizsgálatot végeztek, valamint DNS-mintát is vettek. A tudósok az előzetes ismeretek alapján eddig mindössze annyit közöltek, hogy az ereklye eredeti, valóban Szent László királytól származik. A vizsgálat részletes eredményeit, illetve felvételeit egy jövő évben rendezendő kiállításon kívánja a nagyközönség elé tárni a győri egyházmegye. Akit addig is érdekelnek a részletek, az Új Ember e heti számában olvashat róluk. A lap képekkel bőségesen illusztrált, érdekes összeállításban számol be a háromnapos vizsgálatról.

A korábbi recski büntetőtáborról nem éppen a vallásos áhítat képei jutnak elsőként eszünkben. Ez azonban talán egyszer megváltozhat. A ma már Nemzeti Emlékparkként működő egykor rettegett munkatáborban október 23-án szentmisére került sor a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tisztelegve. Erre az alkalomra pedig keresve sem találhattak volna jobb helyet az 1953-ban feloszlatott tábornál. A Keresztény Élet legújabb számában az emlékező szentmise mellett a tábor történetéről és áldozatairól is olvashatunk.

Hogyan reklámozzunk egyházi programokat? Ezt az első hallásra kissé meglepő kérdést vetette fel a katolikus reklámszakember és webfejlesztő, Jennifer Fulwiler. A téma kifejezetten időszerű, ma már nem igaz az, hogy a jó bornak nem kell cégér. Ha valaha igaz is volt. Az egyházi programok is hirdetésre szorulnak, de természetesen nem követhetik mindenben a világi utat. Ennek a kettősségnek a leküzdése céljából a szakember nyolc pontban szedte össze a katolikus szellemű programok hirdetésének legfontosabb követelményeit. A témáról részletesen a vallásos családok hetilapjában olvashatunk.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr253398707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.