A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. november 11. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Heti Válasz

Gyöngyöspata települése idén márciusban került először a híradások középpontjába. Ám az akkor hirtelen jött ismertség miatt korántsem volt felhőtlen a helybeliek öröme. A kéretlenül járőrözni kezdő polgárőr egyesület és a helyi romák között hónapokig éleződött a feszültség. A kialakult helyzet miatt az ősszel megválasztott polgármester is távozott, helyére pedig a szélsőjobboldalinak tartott párt jelöltje került az időközi választásokon. A pesszimisták várakozásaival szemben mostanra kiderült, Juhász Oszkár győzelmének az egész falu nyertese lett. Ma már teljesen más okokból kerül címlapra a gyöngyöspatai helyzet. A kormányzat által kiemelten kezelt közmunkaprogram sikerének egyik első példája lett a helyi közösség. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a megoldás országos szinten is hasonlóan jól fog működni. Ahogy azt a kormány elvárná. A Heti Válasz legfrissebb száma Gyöngyöspata nehéz, de eredményes útján keresztül a közmunka egész megújuló rendszerének lehetőségeit is vizsgálja. A cikk címe: Mintafalu.

Hetek óta tárgyalja a világsajtó a Föld népessége által elért újabb mérföldkő generálta problémák súlyát. A hétmilliárd ember hihetetlen adatnak tűnik. Főként akkor, ha megnézzük az előrejelzéseket, amelyek szerint még most sem értük el a növekedés csúcspontját. Az ugyanis tudósok szerint csak a század második felében, jóval tízmilliárd fő felett várható. Miközben alig több mint kétszáz éve léptük túl az egymilliárdos lélektani határt. A Heti Válasz szerzője a történelmi pillanat okán vizsgálta meg a növekedés néhány aspektusát. Úgymint a nők és férfiak arányát az egyes társadalmakon belül vagy a muszlimok számának folyamatos emelkedését világszerte. A népességnövekedés történetét is bemutató írás címe: Lélekszámtan.

Hazánk talán legismertebb rajzfilmrendezője, Jankovics Marcell csaknem három évtizeddel ezelőtt álmodta meg Az ember tragédiája című Madách-klasszikus animációs film változatát. 1983-ban írta meg a forgatókönyvet, és munkájának eredménye az idén decemberben mozikba kerülő rajzfilm. A közéleti hetilap munkatársa a rendező segítségével, és a legérdekesebb jelenetek rövid bemutatásával készített kedvcsináló ismertetést az új filmről Kortárs Tragédia címmel.

A Budapest környékén élő, de a fővárosban munkát vállalók százainak régóta dédelgetett álma a lehetőség, ami által mind reggel, mind pedig este kikerülhetőek lennének a bejövő utak dugói. Ezt az esélyt a hajózás kínálhatja. Ez egyben jótékony hatással lehetne a főváros levegőjének minőségére is. A dunai hajós című írásból megtudhatjuk, mindez már nem csak álom. A tervek szerint 2014-ben elindul az első hajó, amely az agglomerációból szállít munkavállalókat Budapestre. A dunai hajózás múltjáról és jövőjéről a Heti Válaszban olvashatunk.

HVG

Megelégelte a kormány a városi címek és a hozzájuk tartozó kiváltságok odaítélésének túlzottan nagyvonalú elbírálását. A tervek szerint az eddig gyakran szívességi alapon működő átminősítés feltételeit jelentősen szigorítaná az új önkormányzati törvény. Ez alapján alig néhány tucatnyi településnek lenne esélye a városi rang elnyerésére a közeljövőben. Tervben van emellett a pár száz fős települések önálló önkormányzati hivatalainak megszüntetése is. De ezeken kívül is számos olyan újítás várható a törvény módosítása után, amelyek a racionalitást és a központosítást egyaránt kívánják szolgálni. A HVG e heti számában a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályozás várható változásainak legfontosabb pontjait szedte össze a Ne virágozzék száz virág című cikk szerzője.

Budapesten az ember többségének a biciklisekről a gyakran vakmerő közlekedés mellett a kerékpárutak fejletlensége jut eszébe. De semmiképpen sem az, hogy túl sokan lennének ennek az egészséges és környezetkímélő közlekedési módnak a képviselői. A közeli Bécs városa sok más mellett ebben is hazánk előtt jár. Az osztrák metropoliszban már nem a kerékpárutak hossza jelenti a gondot, szélességük bizonyul kevésnek. Az első európai fővárosként biciklik bérbeadását kínáló városban ma már az elektromos kerékpárok is állami támogatással vásárolhatóak. A városvezetők célja, hogy a ma még a járművek hét százalékát kétkerekűek arányát tíz százalékra tornásszák fel néhány éven belül. Ennek érdekében nemrég önálló kerékpárügyi biztos kinevezésére is sor került. A bécsi kerékpáros közlekedés állapotáról a hetilap Kerékvágás című írásában olvashatunk.

A HVG Labor című rovatának munkatársa ezen a héten az időjárás-előrejelzések hátterét és pontosságát vizsgálta meg. Szakértők szerint a technika fejlődésének köszönhetően a hőmérsékletre vonatkozó előrejelzések akár két-három hetes távlatban is megbízhatóak. A megfigyelt időszak alapján a cikk szerzője arra a következtetésre jutott, hogy a nyolcvan százalékos megbízhatóságot még az egynapos előrejelzés esetén is csak ritkán sikerült meghaladni. A látszólagos ellentmondásra is magyarázatot kaphatunk a meteorológiai jelentések hátterét bemutató Derült égből című cikk szerzőjének segítségével.

Néhány éve a legtöbben még különcségnek, sznobizmusnak tartották, amikor valaki napelemekkel szerelte fel a házát. Sokszor tényleg olyanok tették ezt, akiknek mindegy volt, hogy mikor térül meg a befektetésük. Mára eljutottunk odáig, hogy szakértők szerint belátható időn belül a hagyományos energiaforrásoknál is olcsóbb lehet a napenergia. Nem mellékes, hogy a tetőre szerelt szolárpanelek ára Németországban például öt év alatt kevesebb, mint a felére esett vissza. Mindez előrevetíti a napelemek viharos gyorsaságú elterjedését. Ennek hazánk is haszonélvezője lehet a közelmúltban Székesfehérváron létrehozott napelemgyártó üzemnek köszönhetően. Erről is, valamint a napenergia felhasználásának közeli és távolabbi jövőjéről olvashatunk a HVG Kitörések című cikkében.

Figyelő

Ismeretlen milliárdos, különleges, filmre illő életút. Ernesto Bertarelli ma már Svájc leggazdagabb embere, holott apja halálakor senki nem bízott abban, hogy a családi vállalatbirodalom hanyatlása helyett soha nem látott sikerkorszak veszi kezdetét. A negyvenhat éves cégtulajdonos szenvedélyesen szeret vitorlázni, az üzleti döntéseket látszólag inkább az általa kiválasztott szakemberekre bízza. Apja tudatosan nevelt belőle üzletembert hatéves korától, aminek eredményeként nemrég bekerült a világ száz leggazdagabb embere közé is. Üzleti- és magánélete is töretetlenül felfelé ívelő pályát mutat. Ernesto Bertarelli mesés életéről olvashatunk a Figyelő legfrissebb számában. A Hátszéllel előre című írásból az is kiderül, hogy a kitartó munka mellett időnként mennyire kevésen múlhat az igazán nagy siker.

Katolikus hetilapok

Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa október végén közzétette legújabb, gazdasági témával foglalkozó állásfoglalását, amelynek szövege már világszerte elérhető angol nyelven. A XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikája által megkezdett utat folytató tanítás komoly visszhangra talált gazdasági körökben. Akik az interneten fellelhető szöveghez nem férnek hozzá, esetleg nem beszélnek angolul, az Új Ember segítségével most képet kaphatnak a dokumentum tartalmáról. A lap hasábjain a neves közgazdász, egyetemi tanár, Csaba László foglalja össze és értelmezi a szentszéki tanítást. Írásának címében összefoglalja a dokumentum legfontosabb mondanivalóját, lényegét: A nemzetközi pénzügyek humanizálása.

Hosszabb gazdasági jellegű cikkel jelentkezik a héten a Keresztény Élet is. A megszólaló szakértő szintén közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának oktatója, Szalai Ákos. Kiindulópontja azonban eltér Csaba Lászlóétól. Nem egyetlen dokumentumot kíván elemezni, hanem a jelenlegi gazdasági helyzetet helyezi el szélesebb összefüggésben. Éppúgy beszél a máig tartó válság okairól, mint a spekulációk veszélyeiről vagy sokat használt fogalmaink átalakulásáról. Már a cikk címe felkelti az érdeklődést, hiszen ránézésre szembemegy az egyházi tanítással: Túllépni a társadalmi igazságosságon. Részleteket a vallásos családok hetilapjában olvashatunk.

Világméretű felmérés eredményeit tette közzé nemrégiben az Apostoli Szentszék. A rendelkezésre álló statisztikai adatok feldolgozásával két éves munka eredményeként a számok nyelvén is megismerhetjük a katolikus egyház szervezetét. Ezek az adatok csak rideg tényeket mondanak, arról nem kapunk képet, mi van az számok hátterében. Időről időre mégis hasznos a pontosítás. A felmérésből többek között megtudhatjuk, hogy hány katolikus él a Földön, mennyivel csökkent vagy nőtt a papok száma, illetve hányan járnak az egyház iskoláiba. A számos érdekes adatot tartalmazó összefoglalást az Új Ember címlapján közli.

Milyen lehet papnak lenni katonák között? Mit mondhat a felszentelt szolgálattevő azoknak, akik parancsra bármikor az életüket kockáztatják hazájukért? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ a katolikus hetilap legfrissebb számában, amelyben Bíró László tábori püspök munkájába nyerhetünk betekintést. A személyes tapasztalatok és élmények mellett a katonai lelkipásztorkodás kialakulásáról, történetéről is olvashatunk a Fegyverek között a szeretet című cikkben. Részletek az Új Emberben.

Példamutató életutat ismerhetünk meg a Keresztény Élet e heti számában. Mindez azért különösen is értékes, mert nem a történelem jótékony homályába kell visszatekintenünk hozzá, hiszen köztünk élő személyről van szó. A Hivatásos keresztény anya címmel megjelent interjúban E. Román Katát, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjét ismerhetjük meg közelebbről. Nem mindennapi, önként vállalt nehézségekkel zsúfolt, mégis boldog élet tárul elénk a cikk olvasása közben. Kifejezetten hasznos olvasmány azok számára, akik úgy érzik az ő életük a legnehezebb.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr173370473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.