A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. november 04. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

HVG

Régóta kényes témát jelent a magyar politika színpadán az egykori pártvezetők nyugdíjának mértéke. Sokak számára nehezen érthető ugyanis, hogy az egykori kommunista rendszerben tisztséget betöltők miért részesülnek kiemelkedő öregségi juttatásban. A pártállam korifeusainak kiutalt ellátás mértékének csökkentése először még a rendszerváltás hajnalán, az első jobboldali kormány idején merült fel. Akkor nem történt érdemi változás, így most újra napirendre került a kérdés, bár az érintettek száma azonban folyamatosan csökken. A korábbi vezetők mellett ezért a tisztségviselők széles köre számíthat nyugdíjának csökkentésére, hogy ne csupán jelképes változtatásról beszélhessünk. Hogy ez végül több lesz-e ötletnél, vagy ugyanúgy feledésbe merül, mint az ötletként felmerült jóvátételi adó, nem tudni. A HVG Minimumprogram című cikkének szerzője a viták jelenlegi állása, valamint az elképzelések háttere mellett a német példán keresztül a várható eredményeket is bemutatja.

A munka jótékony hatásai egyértelműek. Tartást és biztonságérzetet ad az embernek, ideális esetben segít, hogy anyagi- és karrierálmait valóra válthassa. A munka az ember alapvető igényei közé tartozik, nélküle nem lehet teljes életet élni. Vannak azonban negatív következményei is a gyakran monoton tevékenységnek. Orvosok új, bár korántsem meglepő betegségcsoport felfedezésével álltak elő. A monotonitás káros következményei által okozott fájdalmak és betegségek felismerése nem könnyű, a jelenségnek pedig még nevet sem adtak. A probléma súlyosságát mutatja, hogy Európa-szerte negyvenmilliónál is többen szenvednek munkájuk miatt mozgásszervi megbetegedésben. A magyar munkavállalók egyharmadának van hasonló panasza. A hetilap Tartászavar címmel megjelent írása ezt a betegséget járja körül.

A gazdasági világválságnak és hatásainak számos vesztese van úgy az államok, mint az egyének vagy a pénzügyi szervezetek szintjén. Erről évek óta folyamatosan egyre többet hallunk. A 2006-ban kezdődött válság eleinte az Egyesült Államokat érintette a legérzékenyebben, mára pedig az Európai Unió világgazdasági pozíciói is veszélybe kerültek. A recessziónak van azonban egy másik, ritkábban említett következménye is. Mint mindennek, ennek is vannak ugyanis nyertesei. Az elemzők közül sokan már egyenesen új világrendről beszélnek, amelyet az elmúlt évtizedben rendkívüli mértékben fejlődő Kína határoz majd meg. Olyan feltörekvő országokkal együtt, mint Brazília, India vagy Oroszország. A HVG Mozgásban a világ című írásának segítségével ebbe a talán nem is olyan távoli jövőbe, illetve az odáig vezető folyamatokba tekinthetünk be.

Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban hallunk a felsőoktatás különböző szereplőinek felszólalásáról a szaktárca által kidolgozott új törvénytervezet ellen. A hallgatók érdekképviseletétől kezdve a rektorokig sokan sokféle kritikát fogalmaztak meg az újraszabályozással szemben. Az emberek többsége azonban valójában nem tudja, honnan indult ki a mára kialakult helyzet. A HVG újságírói annak jártak utána a héten, hogy mi van a túl sok hallgató, illetve a túlfizetett oktatók sztereotípiái mögött. A hetilap Trend című mellékletének témája a héten a felsőoktatás és gazdaság kapcsolata.

Katolikus hetilapok

Elmélkedés, párbeszéd és imanap a világ békéjéért és az igazságosságért. Ezzel az elnevezéssel tartottak vallások közötti találkozót október végén Szent Ferenc városában, Assisiben. Az esemény XVI. Benedek pápa kezdeményezésére jött létre, a II. János Pál pápa által szervezett történelmi jelentőségű összejövetel huszonöt éves évfordulója alkalmából. A római katolikus egyházfő meghívására a vallások többsége a legmagasabb szinten képviseltette magát. A másfélszáznál is több neves résztvevő között ott volt I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Rowan Williams canterbury anglikán érsek is, valamint az Iszlám Tanulmányok Nemzetközi Konferenciájának magas rangú képviselője is. A találkozónak különleges jelentőséget adott, hogy a párbeszéd szándékával részt vett rajta négy agnosztikus filozófus is. Ezzel jelezve, hogy az istenhit hiánya nem jelenti egyben a Teremtő Isten tagadását is. Az Új Ember legfrissebb száma részletes beszámolót közöl az eseményről, amelyben többek között olvashatjuk a legnagyobb jelentőségű beszédek összefoglalóit és a találkozó további részleteit is.

XVI. Benedek pápa a közelmúltban kihirdette, hogy 2012 októberétől 2013 novemberéig a katolikus egyház a hit évét ünnepli. A bejelentés azért különösen fontos, mert korunk nem kevés olyan helyzetet teremt, amelyben rendkívüli erőfeszítést igényel hitünk megtartása. Különösen igaz ez az életüket napjainkban elkezdő fiatalokra. Ők talán mindenkinél gyakrabban látják saját helyzetüket tarthatatlannak és kilátástalannak. Ilyenkor pedig a legkisebb gondot hitük gyakorlása jelenti számukra. Ékesen bizonyítják ezt a statisztikák, amelyek a vallásukat felvállaló és gyakorló fiatalok számában egyaránt folyamatos csökkenést mutatnak. Ennek a jelenségnek a hátterére volt kíváncsi két szociológus, Hámori Ádám és Rosta Gergely. Kutatásaik, más tudományos munkák által alátámasztott eredményeit a katolikus hetilapban teszik közzé, Miben hisznek a magyar fiatalok? címmel.

Száz esztendeje született a huszadik század magyarországi katolikus egyházának egyik leghitelesebb és legkitartóbb főpapja, Belon Gellért. A méltatlanul feledésbe merült püspököt a helyi egyház egyik vezetőjének szemelte ki az Apostoli Szentszék. Püspöki és pécsi apostoli kormányzói kinevezését meg is kapta 1959-ben, ám a Kádár-kormány ellenkezése miatt nem kerülhetett az őt megillető helyre. Száműzetését azonban vállalta, soha nem hagyta magára hazáját és híveit. Belon Gellért püspök életének állít emlékezetet az évforduló kapcsán az Új Ember szerzője.

A gazdasági világválság kirobbanása után először XVI. Benedek pápa híressé vált szociális enciklikájában olvashattunk egy nemzetek fölötti világtekintély megalkotásának szükségességéről. A Caritas in veritate emellett a szolidaritás és a szubszidiaritás elveinek a válsághelyzetek megoldásában és elkerülésében betöltött kiemelkedő jelentőségéről is ír. A Szentatya akkor felhívta a világ vezető hatalmainak figyelmét arra, hogy nem hagyhatják magukra a szegényeket, a recesszió legnagyobb veszteseit. 2011. október 24-én mutatták be azt az új szentszéki dokumentumot, amely nem csupán megerősíti, de ki is fejti a pápa által korábban vázolt megoldási lehetőségeket. A Iustitia et Pax Pápa Tanács négy fejezetből álló jegyzékének címe: „A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáért egy egyetemes hatáskörrel rendelkező közhatóság távlatában”. A Keresztény Élet címlapján közli az új dokumentum legfontosabb részleteit, szakértő elemzők véleményével kiegészítve.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr403352378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.