A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2011. október 28. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

HVG

A tavalyi parlamenti választások óta visszatérően felmerül az Országház előtti terület átépítése. Az elképzelések szerint a Kossuth tér visszakapná az 1944 előtti arculatát, ám ezt részben megcáfoló információkat is hallani. Csak az látszik biztosnak, hogy az építkezést még idén elkezdik és jövőre fejezik be. Ennek a törekvésnek olyan áldozatai lehetnek, mint József Attila híres, Dunára néző szobra, valamint az egykori köztársasági elnök, Károlyi Mihály tiszteletére állított alkotás. A legnagyobb felháborodást a költő emlékművének esetleges áthelyezése keltette. Hogy milyen volt a régi, hamarosan újra látható Kossuth tér, illetve mi lehet az elszállításra ítélt szobrok sorsa, kiderül a HVG e heti számából. Az írás címe: Hova vissza?

Hazánk legjellegzetesebb épületeinek egyike a Puskás Ferenc Stadion. Az egykori Népstadion jövője először akkor vált kétségessé, amikor kiderült, hogy nézőterének jelentős részét életveszély miatt le kell zárni. Az elképzelésekből ugyan azóta sem lett valóság, de ma már elodázhatatlannak látszik a probléma megoldása. Az műemléki védettség alatt álló épület átépítése és lebontása egyaránt napirenden van. Az utóbbi mellett állók azzal érvelnek, hogy a hagyományaikra felettébb büszke angolok is legendás, ám egyre rosszabb állapotban lévő stadionjuk, a Wembley lebontása mellett döntöttek. A helyére épült aréna minden igényt kielégítő modern építmény, amellyel már az egykori ellenzők is kezdenek megbarátkozni. Az ellenpéldát viszont olyan stadionok szolgáltatják, mint a berlini vagy a helsinki olimpiai stadion. Hogy végül mi lesz az emblematikus épület sorsa, még nem dőlt el. Az elképzelésekről, az múltról és a nemzetközi példákról készített összeállítást a hetilap szerzője, Mit arénáznak? címmel.

Kik alapították a rendszerváltás előtti első autonóm politikai szervezetet? Az egyetemi hallgatók és oktatóik. Mondhatnánk, természetesen. Hiszen számos, a kommunista rendszer ellen nyíltan vagy kevésbé nyíltan fellépő egyesülés és esemény kezdeményezői ugyanők voltak. A HVG újságírója ezúttal egy harminc évvel ezelőtti eseményt idéz fel. Az akkor már legálisan létező lengyel Szolidaritás példájára a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel (KISZ) szemben kívántak önálló érdekvédelmi szervezetet létrehozni. Bár ez akkor elmaradt, kudarcuk csak látszólagos volt. A történet részleteit és hátterét a hetilap legfrissebb számában olvashatjuk, Visszabeszélő hallgatók címmel.

Egy ismert, de sokak által vitatott elmélet áll az Ösztönzéstan című írás középpontjában. Harry Harlow amerikai pszichológiaprofesszor fél évszázaddal ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy a büntetésre és jutalmazásra épülő motivációs rendszer többet árthat, mint amennyit használ. Alapigazsága abban áll, hogyha a korábban örömmel, ingyen végzett tevékenységért fizetni kezdenek valakinek, rövid idő után romlani kezd a teljesítménye. Motivációjának fenntartásához pedig egyre többet kell majd fizetni ugyanazért a teljesítményért. Hogy ezzel szemben mi lehet a célravezető megoldás, azt megtudhatjuk a hetilapból. A szerző példát is hoz a rendszer működtethetőségének és érezhető hasznának illusztrálására. Részletek a HVG legfrissebb számában.

Katolikus hetilapok

Most már tagadhatatlan, hogy Egyiptom szerte szaporodnak a kopt keresztények elleni merényletek. Ugyan nem idén kezdődtek a támadások, de gyakoriságuk szembetűnő a híreket hallgatva. Az előzmények egy templom negyven évvel ezelőtti felgyújtásáig nyúlnak vissza. Az azóta eltelt évek eseményeiben közös pont, hogy az elkövetőket soha nem találták meg. A helyzetet már tarthatatlannak látják a kopt egyházi vezetők. A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, Khalil Youssef emiatt fordult nyílt levélben az Európai Püspöki Konferenciák elnökéhez, Erdő Péter bíboroshoz. A főpásztor ezt követően felhívta az európai országok kormányainak figyelmét arra, hogy ne hunyjanak szemet az emberi szabadság és méltóság sárba tiprása fölött. Legyen az a világ bármely táján. Az Új Ember legfrissebb számában a segítséget kérő Khalil Youssef atya szólal meg. Beszél az okokról, a sürgető tennivalókról, valamint az iszlám nemzetközi fenyegetéséről is.

Különösen érzékenyen érintették a Krisztus Légiója Kongregáció és a Regnum Christi Mozgalom valamennyi tagját, hogy az alapító Marciel Marcelről kiderült, kettős életet él. Egyrészről időt és energiát nem sajnálva felépítette világméretű közösségét, amely ma már hetvenezernél is több tagot számlál, világszerte iskolákat és rendházakat működtet. Másrészről azonban törvényen és erkölcsön kívül helyezte magát. Tettei napvilágra kerültek, a Krisztus Légiója pedig túlélte története legnagyobb válságát, és ma már előre tekintenek. A Kongregáció tagja, az ír Michael Duffy atya nemrég érkezett hazánkba missziós papként. A katolikus hetilap újságírójának elmondja, mit érzett, amikor kiderültek az alapító bűnei, és mennyire rázták meg a történtek magát a közösséget. Az interjú mellett a Kongregáció hátteréről is képet kaphatunk, valamint olvasható a Regnum Christi egykori tagjával, Puskás Balázzsal készített beszélgetés is.

Mindannyiunk életében egyetlen közös pont van: az elmúlás. A halál jelenlétével minden ember szembesül, akár többször is. Hozzátartozik a gyász, az elengedni tudás, a feldolgozás, az újrakezdés. Mindezek a földi élet talán legnehezebb megpróbáltatásai. És így volt ez mindig, minden történelmi korban és valamennyi kultúrkörben. Nem lehet receptet adni arra, hogy mi az ideális megoldás, amikor elveszítünk valakit, aki közel állt hozzánk. Az Új Ember legfrissebb számában Tóth Borbála klinikai szakpszichológus és családterapeuta mondja el tapasztalatokon alapuló véleményét. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy milyen szokások, illetve szertartások voltak régen s hogy jutottunk el a halál valóságának ma divatos személytelen és távolságtartó megéléséig. Részletek a lapban.

Október utolsó vasárnapja a misszió világnapja a Katolikus Egyházban. XVI. Benedek pápa ez alkalomból a hagyományokhoz hűen üzenetet intézett valamennyi keresztényhez. A Szentatya megerősíti elődje, Boldog II. János Pál szavait, és az evangélium hirdetését az egyház legfontosabb küldetésének tartja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a misszió nem egyszeri, alkalomszerű cselekedet, hanem életforma, amelyet minden kereszténynek folyamatosan meg kell élnie. A missziós világnap legfontosabb célja, hogy ezt az életformát újra és újra megerősítse, lendületet adjon neki. A pápai üzenet további részleteit a Keresztény Élet összefoglalásából ismerhetjük meg.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr703335761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.