A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. október 07. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

HVG

A KDNP miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt kodifikációs remekműnek nevezte a nyáron elfogadott egyházügyi törvényt. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kereszténydemokraták által kidolgozott tervezettől nagyban eltérő törvény több ponton is joggal vitatható. Elsősorban az elismerésben nem részesülő korábbi egyházak vitatják a szabályozás igazságosságát. De a várhatóan második körben egyházi státuszt elnyerő Iványi Gábor által vezetett közösség már jelezte, hogy nem fogadja el az elismerést. Nem egy kimaradt egyház esetén valóban érthetetlen a kihagyás. Sokan pedig azt nem értik, hogy miért nem került be az egyik legfontosabb majdani alapelvnek tartott ezerfős minimális létszám. Mindezek után nem meglepő, hogy máris egyre gyakrabban hallani a törvény újabb módosításáról. A HVG munkatársa az előzményeket, valamint az elképzelhető és elvárt változtatásokat szedte össze A parlament ítélőszéke című írásában.

Mindannyiunkban él egy kép a kifogyhatatlan olajvagyonának köszönhetően mesébe illő, csillogó, gazdag sejkek által lakott Egyesült Arab Emírségekről. Kevésbé elterjedt tény, hogy mindezek csupán a két nagy emírség, a hírekben is gyakran szereplő Dubai és Abu-Dzabi jellemzői. Az államalakulat azonban rajtuk kívül még öt tagot tömörít. Itt az egyforma betonépületekből álló lakónegyedek, kisboltok és elkeseredett vendégmunkások világa nyílik meg a látogató számára. Ezen a héten a hetilap segítségével mi is bepillanthatunk ebbe a korántsem luxusvilágba. A Jóléti oázis című cikk célja nem az illúziórombolás, hanem az elegáns szállodák és neonfények által elhomályosított valóság bemutatása. Részletek a HVG-ben.

„Átláthatóan is lehet politizálni.” Legalábbis ezt állítja az elmúlt hetek legnagyobb politikai meglepetését okozó német párt, a Kalózpárt elnöke. A mindössze öt éve alapított párt a berlini tartományi parlamenti választásokon ért el kis híján kilencszázalékos eredményt. Mindezt úgy, hogy kampányának fő mondanivalóját az internet szabadsága, valamint a szerzői jogok reformja adta. Bevallottan nem kívántak megoldást kínálni a többi párt által előtérbe helyezett társadalmi problémákra. Sikerük jól szemlélteti a polgárok növekvő kiábrándultságát és bizalmatlanságát a politikai elit iránt. A HVG berlini tudósítója a Kalózpárt mindössze huszonnyolc éves elnökével készített interjút.

A hetvenöt éves korában a múlt héten elhunyt Makovecz Imre vitathatatlanul Magyarország történelmének legnevesebb építészei közé emelkedett. Kritikusai szerint ugyan az esztétikum gyakran a használhatóság rovására megy épületei esetén, kiválósága mégsem vitatható. Olyan alkotások jellemzik pályafutását, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épülete, illetve az 1992-es világkiállítás magyar pavilonja. A HVG újságírója Makovecz Imre életútját és munkáit bemutatva tiszteleg a Kossuth-díja építész emléke előtt. A képekkel illusztrált cikk címe Határa a csillagos ég.

Katolikus hetilapok

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) szeptember végén Albániában tartott találkozóján több fontos határozat is született. Ezek közül számunkra a legörömtelibb, hogy a szervezet újabb öt évre elnökének választotta Erdő Péter bíborost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vezetőjét. Alelnökei a Tanács olasz, illetve a lengyel tagja lesznek. Az idén negyvenéves szervezet létszáma is bővült: felvette tagjai közé a munkácsi görögkatolikus püspököt is. A katolikus hetilap munkatársa a régi-új elnököt kérdezte a szervezet jövőbeni terveiről. Erdő Péter beszél az evangelizáció lehetőségeiről és a legfontosabb megoldandó kérdésekről, valamint a legutóbbi ülés témáiról és döntéseiről is. Részletek az Új Ember legfrissebb számában.

Az közoktatási rendszer várható átszervezésének egyik meghatározó pontja az egész napos iskola bevezetésének lehetősége. Ebből a gondolatból indul ki a piarista Urbán József eszmefuttatása is. Véleménye azért is különösen érdekes, mivel a piarista rend a nevelést tekinti elsődleges feladatának, így évszázados tapasztalat áll mögötte a témát illetően. Többek között olyan kérdéseket vet fel írásában, hogy mi az iskola elsődleges feladata, a nevelés, esetleg az oktatás? Képes-e a család egyedül megoldani a fiatalok nevelését vagy segítségre szorul ebben? Valóban válságban van-e a nevelés a harmadik évezredben? Mindezekre választ is kínál, miközben Schanda Balázs közelmúltban ugyanitt megjelent, hasonló témájú cikkére reagál. Az Iskola a közösség terében című írás a katolikus hetilapban olvasható.

Október első hetében a magyar történelem legszomorúbb eseményeinek egyikére emlékezünk. Október hatodika az aradi vértanúk emléknapja, nemzeti gyásznap. Sokszor, sokféleképpen visszatekintettünk már erre a véres napra, most a kivégzettek egyikének lelkiségén keresztül tekinthetünk az 1848-49-es forradalom végének eseményeire. Schweidel József tábornok katolikus hitéhez méltó módon bátran vállalta akár a halált is, és nyugodt lelkiismerettel nézett kivégzőinek szemébe. „Bárcsak halálom lenne az engesztelés mindenki számára”. Ezzel a gondolattal zárta földi életét és ez a róla szóló emlékező írás címe is, amelyet az Új Ember hetilapban olvashatunk.

Nemzetközileg elismert vendége volt szeptember utolsó hetében a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának. A kilencvenéves Wanda Póltawska, aki évtizedeken át volt Boldog II. János Pál pápa bizalmas barátja. A lengyel professzor megjárta a ravensbrücki koncentrációs tábort is, ám hite átsegítette a legszörnyűbb megpróbáltatásokon is. Több mint fél évszázada szerzett pszichiáter diplomát a krakkói egyetem orvosi karán, de még most is tanít a későbbi pápa, Karol Wojtyla által alapított Családteológiai Intézetben. A jókívánságra, hogy száz évig éljen, csak annyit felelt, „nem szabad ilyen szűkre szabni az isteni gondviselés határait”. Ezúttal Férfinak és nőnek teremtette címmel tartott előadást a főiskolán. Erről, valamint egész életéről és tapasztalatairól is készséggel beszélt az Új Ember újságírójának.

Hihetetlennek tűnő statisztikát közöl a héten a vallásos családok hetilapja. Eszerint átlagosan ötpercenként hal meg egy keresztény a hite miatt. Miközben az elmúlt kétezer évben a becsült adatok szerint mintegy hetvenmillió vértanúról beszélhetünk, addig az emberi jogok terén forradalmi változásokat hozó huszadik században ez a szám negyvenötmillió. Nem ok nélkül nevezte tehát a múlt századot a vértanúk századának II. János Pál pápa. A Lateráni Egyetem szervezésében megrendezett konferencián elhangzott, hogy ezt a folyamatot a harmadik évezred sem törte meg. Az itt elhangzottakat összefoglaló cikkben arról is olvashatunk, hány mártírhalálról tudunk 2011-ben, illetve mely négyféle vallásüldözést különböztethetjük meg napjainkban. Elgondolkodtató tendenciákra hívja fel a figyelmet a Keresztény Élet az itt közölt adatok által.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr633284946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.