A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. szeptember 30. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

HVG

Arról valószínűleg már mindenki értesült, hogy 2011 októbere a népszámlálás hónapja Magyarországon. A tíz év elteltével megrendezett cenzus legfontosabb, ám a különböző fórumokról sokat hallható tudnivalói helyett a HVG munkatársa a háttér bemutatására vállalkozott. A cikk a tizenötödik hazai népszámlálás várható nehézségeiről, a legvitatottabb és leginkább várt kérdésekről részletesen értekezik. Hogy a szerző szerint melyek ezek, az aligha érheti meglepetésként a csak kicsit is tájékozott olvasót. Egybehangzó vélemény szerint a kérdőíves módszer ma már elavult, így azt legközelebb nálunk is felválthatja a sok európai országban kizárólagosan alkalmazott regiszteres felmérés. Ez a gondolat azonban már egy évtizeddel ezelőtt is felmerült. Hogy miért döntöttek az illetékesek a hagyományos eljárásnál, az kiderül a számos egyéb érdekes információt is tartalmazó írásból, melynek címe: Aránypolgár.

Nagy vihart kavart nem csupán a szórakozni vagy nosztalgiázni vágyók, de a szakmabeliek körében is az a döntés, amellyel az önkormányzat megpecsételte a Zöld Pardon sorsát. Az évek alatt kultikussá vált szórakozóhely az igényességet és a minőséget ötvözte a fiatalok által is megfizethető árszínvonallal. Jelenlegi helyzete azonban korántsem egyedülálló a fővárosban. A szintén rendkívül népszerű Tűzraktér már elköltözött, a felújításra váró Petőfi Csarnok pedig minden bizonnyal elveszíti kulturális rendeltetését. Sokak szerint az sem lenne meglepő, ha az Erzsébet téri Gödör Klub is felkerülne a megszüntetésre váró szórakozóhelyek listájára. Az „éjjel-nappal nyitva tartó multikulturális város” képének további átalakulása várható tehát a közeljövőben. Érdekeltek és szakértők segítségével ezt a folyamatot mutatja be a hetilap újságírója, Kié lesz a tér? című írásában.

Komló híres-hírhedt bányászváros volt, de ilyen formában mára már csak emlék. A rendszerváltást követően sorra zárták be a tárnákat, az utolsót az ezredfordulón. Nem csupán bányászata miatt vált azonban híressé Komló városa, de születésének körülményei sem voltak mindennaposak. A hatalmi szóra, kényszerből kialakított település esetén nem sokon múlt, hogy mintaváros helyett szociális katasztrófa legyen a törekvések eredménye. Már hatvan év eltelt azóta, hogy 1951 szeptemberében Házi Árpád belügyminiszter várossá nyilvánította Komlót. A HVG segítségével most visszatekinthetünk a múltba, a zökkenőmentesnek nem nevezhető kezdetekre. A tanulságos cikk címe: Nekünk Komló kell.

Felnőttként sem egyszerű megválni a mobiltelefontól. Az egykor több kilós, táskában hordható készülékek helyett ugyanis ma már minden elfér a zsebünkben. A határidőnaplótól a legfontosabb dokumentumokon keresztül a zenelejátszóig. A kényelmet pedig könnyű megszokni. De mi lesz akkor, ha valaki beleszületik ebbe a helyzetbe? Mi vár a jelen és a jövő gyermekeire? Lehetséges-e, hogy mindez negatív irányba befolyásolja viselkedésüket, helyesírásukat vagy kommunikációs képességeiket? Ebben a szakértők között sincs egyetértés, de azt általában elismerik, hogy a gyermek könnyebben válhat mobilja rabjává. A Függő beszéd címmel közölt összeállításban mások mellett toxikológus, pszichológus, valamint nyelvész is elmondja véleményét a mobil túlzott használatának következményeiről. Részletek a HVG-ben.

Katolikus hetilapok

A harmadik évezred keresztényeinek kiemelkedően fontos feladata a teremtésvédelem. A modern világra jellemző életvitel és hozzáállás számos hozadéka veszélyezteti közvetve, de akár közvetlenül is környezetünket. A társadalmak fogyasztásközpontúsága, a megállíthatatlannak látszó környezetszennyezés és az egyes ember felelőtlensége felborította a teremtett világ egyensúlyát. Erre a megállapításra jutott 2007-ben az Európai Egyházak Konferenciája, valamint a Püspöki Konferenciák Európai Tanácsa is. Kezdeményezték, hogy a szeptembertől októberig tartó időszak a világunk megvédéséért való imádkozás hónapja legyen, és ebből a helyi egyházak is vegyék ki részüket. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Közgyűlése a szeptember utolsó vasárnapjától október első vasárnapjáig tartó egy hetet nevezte el a teremtés hetének. Ennek apropóján készített összeállítást az Új Ember teremtésvédelmi sorozatának szerzője a programsorozat születéséről, illetve eddigi és remélt eredményeiről.

Az idősek október elején esedékes világnapja jó alkalmat kínál arra, hogy átgondoljuk a generációk között egyre gyakrabban emlegetett konfliktusok okait és veszélyeit. A technika és az orvostudomány rendkívüli fejlődése, illetve a háborús konfliktusok visszaszorulása jelentős mértékben megnövelte a születéskor várható élettartamot. Ezzel párhuzamosan pedig társadalmi és gazdasági okok együttesen a születések számának radikális csökkenését eredményezték. Elsősorban e két tényező vezetett az idősebb generáció arányának növekedéséhez, ami természetes módon megváltoztatta a hozzájuk való viszonyulást is. A katolikus hetilap legfrissebb számában számokkal alátámasztott helyzetértékelést olvashatunk, melynek végén a szerző az általa helyesnek vélt utat is vázolja. Cikkének címe: Az élet nagyon fontos iskolája.

Idén ünnepeljük Adam Clark vagy ahogy Magyarországon ismerik Clark Ádám születésének kétszázadik évfordulóját. A hazánkban is méltán elismert skót származású építész tehetségét számos híres fővárosi épület hirdeti ma is. A Lánchíd kivitelezése mellett, a híd folytatásának nevezhető alagút, a Dohány utcai zsinagóga, valamint a lipótmezei elmegyógyintézet is Clark munkáját dicséri. A közreműködésével épült emblematikus épületeken kívül Széchenyi István egyik leghűségesebb munkatársaként is ismerhetjük. Ennek ellenére igen keveset tudunk róla. A kerek évforduló alkalmából a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület az életét és munkásságát bemutató előadással kívánta közelebb hozni a híres építészt az érdeklődőkhöz. Az előadáson járt az Új Ember munkatársa is, és az elmondottak alapján összefoglalta Clark Ádám életének történetét, különös tekintettel magyarországi tevékenységére. Írását Egy „hídember” Skóciából címmel a katolikus hetilapban találjuk.

„Ahol Isten van, ott a jövő”. Ezzel a mottóval látogatott XVI. Benedek pápa idén szeptemberben szülőhazájába, Németországba. Hivatalos keretek között első alkalommal tért haza egyházfőként. Az utazás történelmi jelentőségét sokak szerint mindenekelőtt az adta, hogy a Szentatya beszédet mondott a német parlament épületében, a Reichstagban. A beszédről az állam és egyház elválasztásának sárba tiprását vizionáló ellenzéki képviselők tüntetésül távol maradtak. XVI. Benedek ezzel szemben nem zárkózott el senkitől, igyekezett minden világi és vallási vezetővel találkozni. Az államfő, a kancellár, illetve a berlini polgármester mellett egyeztetett a zsidók, a muszlimok és az ortodoxok képviselővel is. A németországi hívekkel is többször találkozott, ünnepi istentiszteletet tartott például Erfurtban és a berlini olimpiai stadionban. A Szentatya négynapos apostoli látogatásáról részletes összeállítást készített a Keresztény Élet újságírója. Ebből többek között megtudhatjuk, miképpen várták a keresztények az egyházfőt, de képet kapunk a látogatást követő reakciókról is.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr483266981

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Népszámlálás 2011 Magyarország 2011.09.30. 10:04:38

  Kitöltési útmutató országunk Jedi nagyhatalommá válásához  A népszámlálással kapcsolatban a szientológiai jellegű kérdőív miatt, a Semmi Közük Hozzá válaszadást javaslom a kötelező kérdésekre. Ebbe bele sem lehet kötni, hiszen a válaszadá...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.