A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Lapszemle

2011. szeptember 22. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

HVG

Régóta élénk viták veszik körül a felsőoktatás jövőjét meghatározó várhatóan még idén elfogadásra kerülő új törvény kialakítását. A korábban kiszivárogtatott kisebb-nagyobb információmorzsák után, néhány nappal ezelőtt a kormány elfogadta a Parlament elé benyújtandó szabályozás tervezetét. Az már ez alapján is megállapítható, hogy a hivatalosan az ésszerűsítést célzó változtatásoknak kevés haszonélvezője mellett jó néhány kárvallottja is lesz. Az állami irányítás erősítése az egyetemeken, a több tízmilliárdos költségkivonás, valamint az államilag támogatott hallgatók számának jelentős csökkentése a koncepció talán legvitatottabb elemei. A HVG munkatársa összeállítást készített az új kerettörvény legfontosabb elemeiről és azok várható hatásairól. Írásának címe Alsóbb osztályba lépett.

Az államcsőd veszélye, amennyiben valóban fenyegette, egyelőre elkerülte hazánkat. Nem minden európai állam úszta meg azonban ilyen szerencsésen a gazdasági válság következményeit. Több ország jelenleg is súlyos veszélyben van, Görögországnak pedig csak jelentős pénzügy támogatások és gyökeres gazdasági változások árán lehet esélye az államcsőd elkerülésére. Tanulságként szolgálhat számukra egy lehetséges megoldás a közelmúltból. Az elemzők Argentinára emlékeztetnek, amely az ezredfordulóra katasztrofális gazdasági helyzetbe került. Az argentin állam ekkor az államcsőd bejelentésében és adósságai kifizetésének felfüggesztésében látta a kiutat. Mérhető adat, hogy a GDP 2002-ben tíz százalék fölötti csökkenése, szűk egy évtized alatt nyolc százalékos növekedésig jutott el. Hogy az argentin-modell mennyire tartható, illetve milyen következményekkel járt az állam és polgárai számára, azt megtudhatjuk a hetilap Élet a halál után című cikkéből.

A közvetlen előkészületekkel napokon belül kezdetét veszi a 2011-es magyarországi népszámlálás. Elkerülhetetlen, hogy ilyenkor az emberek jelentős része aggódik adatainak kezelése és azok további sorsa miatt. A HVG munkatársa ennek apropóján járt utána a népszámlások történetének. Állami gyűjtemény című írásából megtudhatjuk többek között, hogy az első ilyen összeírásra több mint négyezer évvel ezelőtt, Kínában került sor. De olvashatunk az államok ezzel kapcsolatos motivációiról és céljairól, valamint az állampolgári reakciókról is.

A taposóaknák a modern harcászat legvitatottabb eszközei közé tartoznak. Mivel alig észrevehetőek és háború után senki nem viszi magával ezeket, így az ilyen szerkezetek tucatjával szednek civil áldozatokat. Az évi huszonötezer áldozat közül ma már csak minden tízedik kerül ki a katonaság kötelékéből, kilencven százalékuk egyszerű állampolgár. Mindemellett még napjainkban is tízszer több aknát telepítenek, mint amennyit hatástalanítanak. A probléma Magyarországot is érinti, hiszen a horvát-magyar határ sem mentes az aknáktól, bár hatástalanításuk folyamata a végéhez közelít. A taposóaknák történetéről, az ellenük való egyenlőtlen küzdelemről és áldozataikról olvashatunk a HVG-ben. A cikk címe: Szedd magad.

Katolikus hetilapok

Az elmúlt hónapok egyik vezető társadalmi-politikai témája a magyar orvosok helyzete, illetve az egészségügy átalakításának mikéntje. Lényegében az egyetlen tény, amivel mindenki egyetért, hogy a megújulás elkerülhetetlen. A megvalósítást illetően azonban már korántsem ilyen nagy az egyetértés. Nemrégiben a kormány legújabb javaslata, a rezidensösztöndíj kavart vihart. Az egyértelműen pozitív színben feltüntetett juttatás sokak szerint valójában csak egyenlőtlenséget teremt, röghöz köti a fiatal orvosokat, és elodázza a hosszú távú megoldásokat. Az Új Ember legfrissebb számában az egészségügy reformjának lehetséges útjairól olvashatunk hosszabb írást. Az összeállításban elmondja véleményét a református fenntartású Bethesda Gyermekkórház katolikus igazgatója, Velkey György, valamint a rezidensszövetség elnöke, Papp Magor is.

A lengyel-magyar baráti viszony megbonthatatlanságának újabb jelét tapasztaltuk a közelmúltban. A két nép között évszázadok óta hagyományosan szoros kapcsolat megerősítését is szolgálja az Erdő Péter bíboros, prímás számára adott kitüntető cím. A Stefan Wyszynski bíboros nevét viselő egyetem vezetője ünnepélyes keretek között díszdoktorrá avatta a katolikus egyházjog világszerte elismert magyar professzorát. Erdő Péter örömmel vette a megtiszteltetést, amely által az egyetem huszonnegyedik díszdoktora lett, mások mellett Mádl Ferenc, valamint a korábbi egyházfő II. János Pál után. Az ünnepségről a katolikus hetilapban találunk összefoglalót.

Az idén szeptemberben induló tanévtől nyolc esztendő után új rektora van a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, Szuromi Szabolcs Anzelm személyében. A felsőoktatás terén is nagy tapasztalattal rendelkező premontrei szerzetes kánonjogász-professzor a biblikus Fodor Györgyöt váltja a rektori hivatalban. Véleménye szerint szakmai szempontból kifejezetten jó helyzetben veheti át a Katolikus Egyetem irányítását. Amit azonban nagyban behatárolnak az anyagi lehetőségek, és a még ismeretlen, változó törvényi keretek. A mindössze néhány hete hivatalban lévő vezető az Új Ember újságírójának beszél tapasztalatairól, terveiről, a rá váró feladatokról.

Már korábban kiszivárgott a jezsuiták legújabb kezdeményezésének terve, ami ezúttal a felsőoktatásban tanuló romák felzárkóztatását tűzte ki céljául. Idén szeptemberben a tervekből valóság lett, megnyitotta kapuit a Jezsuita Roma Szakkollégium. A református, evangélikus és katolikus együttműködés eredményeként létrejövő intézmény budapesti megnyitóján többek között Balogh Zoltán államtitkár, Bölcskei Gusztáv református, illetve Gáncs Péter evangélikus püspök is részt vett. Mindannyian az összefogás tényének fontosságát hangsúlyozták. Az ország több nagyvárosában jelenlévő új szakkollégium-hálózat évnyitóján járt az Új Ember munkatársa. A fényképekkel színesített beszámolót a katolikus hetilapban olvashatjuk.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szeptemberi ülésén szólalt fel Dominique Mamberti érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára. Beszédében felhívta a figyelmet a keresztények ellen hitük miatt elkövetett bűncselekmények növekvő számára. Az emelkedő tendenciát a legfrissebb jelentések is alátámasztják. A probléma súlyát mutatja, hogy az európai szervezet is széleskörű vita kezdeményezését sürgeti az intolerancia és diszkrimináció leküzdése érdekében. Mamberti érsek felhívta a figyelmet arra, hogy a vallásszabadság intézménye sok országban még mindig nem szilárdult meg kellőképpen. Az érsek úr gondolatébresztő beszédének összefoglalóját a Keresztény Élet közli.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr493245806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.